Azbesztválság Szombathelyen: a polgármester a vörösiszap-katasztrófához hasonlította a helyzetet

Súlyos környezeti és egészségügyi kockázat alakult ki Szombathelyen, miután egy osztrák bányából származó, közel 100 ezer tonnányi azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használhattak fel, a mért értékek pedig helyenként a határérték sokszorosát is meghaladják.

Nemény András, Szombathely polgármestere a kialakult helyzet miatt összehívott rendkívüli közgyűlésen arról beszélt, hogy több osztrák bányából is olyan kőzúzalék került ki hatósági engedéllyel, amely azbesztet tartalmazott. Elmondása szerint ebből jelentős mennyiség jutott Magyarországra, miközben erről senkit nem értesítettek, és az egyik érintett bánya már el is ismerte a felelősségét.

Az ügyben időközben a Greenpeace Ausztria feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen bűncselekmény gyanújával. Közlésük szerint a hatóságok már évek óta tudhattak a bánya azbesztterheléséről, ennek ellenére még 2025 őszén is tartottak ott katasztrófavédelmi gyakorlatot több száz résztvevővel, védőfelszerelés nélkül.

A szervezet közleménye alapján ugyanebből a forrásból származhat az a kőzúzalék is, amely Magyarországra került:

„Habár az ausztriai bányákat bezárták, az évek során sajnos sok, főként nyugat-magyarországi helyre is kerülhetett az anyagból.”

Az elmúlt években az érintett kőzúzalékot több helyen útalapként használták fel, elsősorban burkolatlan utakon. Ezeken a szakaszokon a por felkavarodik, így az azbesztrostok is a levegőbe kerülhetnek. Szombathelyen már bevezettek ideiglenes intézkedéseket, de a probléma kezelése várhatóan kormányzati beavatkozást is igényelni fog.

„Normális esetben ez ugyanolyan intézkedéseket követelne, mint az iszapkatasztrófa problémájának a megoldása. Hogyha nem is olyan látványos, mint egy vörösiszap -hiszen a levegőben terjed és nem látszik- , de valójában a súlya, a környezetre mért kára, az emberi egészségre mért hatása hasonlóan súlyos lehet” – fogalmazott Nemény András a Közgyűlésen.

Lakóparkok és egész városrészek lehetnek érintettek

A levegőben lévő legnagyobb azbesztrost-koncentrációt az úgynevezett olajplató területén mérték Szombathelyen, és az eredmények szerint az értékek jelentősen meghaladják a határértéket.

A polgármester elmondása szerint azonban a probléma túlmutat az olajplatón, mivel mintegy 12 kilométernyi útszakasz érintett, és több ezer ember – köztük kisgyermekes családok – élhet olyan környezetben, ahol a porzó útalapból azbeszt kerülhet a levegőbe. Ráadásul a szélirány miatt a környező lakóparkok mellett a város más részei is érintettek lehetnek, és a mérések szerint egyes helyeken az értékek a határérték akár százszorosát is elérhetik.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy sokan magánszemélyként is vásároltak a szennyezett anyagból, amelyet udvarokba és bejárókba építettek be, így most sok család tart az egészségügyi következményektől.

„Ezek olyan utak, amelyek nincsenek lefedve aszfalttal, a felhasznált zúzalékban található az azbeszt. Nem önmagában a zúzalékban lévő tartalma veszélyes, hanem amikor a levegőbe kerül a rosttartalom, mert az rendkívül ártalmas az egészségre. (…) A baj nagyon nagy, egyes helyeken az azbeszttartalom százszorosa, vagy ennél is nagyobb a megengedett mértéknek.” – mondta Nemény András az InfoRádiónak.

Így okozhat súlyos betegségeket az azbeszt

Az azbeszt veszélye abban mutatkozik meg, hogy mikroszkopikus, tűszerű szálakból áll, amelyek a levegőbe kerülve könnyen belélegezhetők. A burkolatlan, porzó felületekről ezek a rostok felkavarodnak, majd a légutakon keresztül a tüdőbe jutnak.

A kisebb részecskék egészen mélyre, a tüdő legfinomabb részeibe is elérnek, ahol a szálak megrekednek, és hosszú idő alatt gyulladást, majd kóros elváltozásokat indítanak el. Ennek egyik ismert következménye az azbesztózis, amikor a tüdőben kötőszövet-szaporulat alakul ki, ami fokozatosan nehezíti a légzést.

Különösen alattomos megbetegedés, mert a lappangási ideje akár 20–50 év is lehet, így a tünetek sokszor csak évtizedekkel a kitettség után jelentkeznek. A jelenlegi kezelések többnyire csak az élet meghosszabbítására képesek, a teljes gyógyulás esélye viszont rendkívül alacsony.

Gyors lefedéssel próbálhatják megállítani a szennyezést

A polgármester szerint a teljes elszállítás nem reális megoldás, mivel a mintegy 12 kilométernyi érintett útszakasz felszedése akár egy évig is eltarthatna, közben jelentős por keletkezne, ami tovább növelné a kockázatot, ráadásul a költségek elérhetik a 6–7 milliárd forintot.

A városvezetés szerint a leghatékonyabb megoldás a szennyezett felületek gyors és biztonságos lefedése lehet.

Ennek során a porzó útalapra egy záró réteg, majd aszfalt kerülne, ugyanakkor a szakemberek szerint önmagában a lefedés nem elegendő, megfelelő szegélyezésre is szükség van, hogy a szennyezett anyag ne terjedjen tovább. A polgármester elmondása szerint már visszajelzést kaptak arról, hogy megnyílhat a vis maior keret, így a szükséges beavatkozásokhoz később kormányzati források is rendelkezésre állhatnak.

Közben egy másik cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy a közelmúltban a budapesti repteret is elérte az európai kerozinválság, amely komoly fennakadásokat okozhat a légiközlekedésben.

A kiemelt kép csak illusztráció. Forrás: Martin Lindner / Wikimedia Commons