Történelmi csúcsra nőtt a bevándorlók száma az EU-ban 2025-re

Az Európai Unióban 2025-re rekordmértékű 64 millió fő fölé nőtt a bevándorlók száma, és a részletes adatok alapján azonban az látszik, hogy a folyamat országonként egészen eltérően alakul.

A migrációs kutatásokkal foglalkozó Centre for Research and Analysis on Migration jelentése, valamint az Eurostat és az UNHCR adatai alapján az EU-ban élő, külföldön született lakosság száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett, és 2025-re több mint 64 millióra nőtt. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta mintegy 24 millió fővel bővült, mialatt a növekedés üteme az utóbbi években is magas maradt.

„2024 és 2025 között az EU-ban élő külföldön születettek száma mintegy 2,1 millióval nőtt (3,4%-kal), ami történelmi összevetésben továbbra is magasnak számít, még ha el is marad a 2023 és 2024 közötti 2,6 milliós bővüléstől” – derül ki a Centre for Research and Analysis on Migration (CreAM) elemzéséből.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a bevándorlók mintegy háromnegyede munkaképes korú, ami azt jelzi, hogy a növekedés demográfiai és gazdasági szempontból is meghatározó.

Nyugat-Európa húzza jobban a növekedést

A közelmúlt migrációs folyamatai erősen koncentráltak, a 2024-ben a beérkező bevándorlók közel fele Spanyolországba és Németországba irányult, miközben a népességarányos beáramlás a kisebb államokban, például Máltán, Cipruson és Luxemburgban volt a legmagasabb.

A jelentés szerint főként a következő folyamatok élénkítették a bevándorlást:

• Nyugat-Európa több országában tartós munkaerőhiány van, ezért sok helyen már célzottan keresik a külföldi munkavállalókat
• A korábbi menekülthullámok nyomán kialakult közösségek továbbra is vonzzák az új érkezőket.
• Több tagállam tudatosan alakítja a bevándorlási politikáját gazdasági és demográfiai megfontolásokból.

A Deutsche Welle beszámolója szerint Németországban jelenleg a külfödi származásúak száma megközelíti a 18 milliót, ami a teljes népesség közel 21.2%-át jelenti, és ez a szám a 2025-ös év alatt mintegy 300 ezerrel nőtt. Az ország ezzel messze a legnagyobb befogadó az Európai Unióban.

A többi nagy nyugat-európai ország is hasonló pályán mozog, bár eltérő ütemben. Franciaországban és Spanyolországban 2025-re egyaránt 9,5–9,6 millió körül alakult a bevándorlók száma, de míg Franciaországban inkább fokozatos növekedés látszik, addig Spanyolországban az utóbbi időben gyorsabb volt a bővülés: egyetlen év alatt mintegy 700 ezerrel bevándorló lépte át a határt, ami az uniós adatok jelentős részét adta.

Ebbe a körbe a menekültek és az ideiglenes védelemben részesülők is beletartoznak, ahol 2025-ben szintén Németország fogadta be messze a legtöbb menekültet mintegy 2,7 millió fővel, ami több mint kétszerese a második helyen álló Lengyelország körülbelül 1 milliós adatának. Franciaország, Spanyolország és Csehország még szintén magasabb számokat mutatnak, de a legtöbb tagállamban 200 ezer alatt van a menekültek száma.

A kelet-közép-európai régióban még Ausztria emelkedik ki mintegy 281 ezer menekülttel, Románia (192 ezer) és Szlovákia (146 ezer) szintén magasabb értékeket mutat, míg Magyarország, Horvátország és Szlovénia esetében 80 ezer alatt marad a menekültek száma.

Magyarországon az adatok szerint mintegy 73 ezer menekült él, ami uniós összevetésben a középmezőny alsó részébe sorolható, népességarányosan pedig nagyjából 0,8%-ot jelent.

Ha viszont a teljes külföldi lakosságot nézzük, a KSH adatai szerint 2025 elején több mint 250 ezer külföldi állampolgár élt az országban, ami viszont már rekordértéknek számít. Ez a szám az elmúlt évtizedben összességében emelkedett, ami arra utal, hogy bár a menekültek aránya alacsonyabb, a Magyarországon élő külföldiek száma folyamatosan bővül.

Az elmúlt években egyre több külföldi munkavállaló jelent meg a magyar munkaerőpiacon, különösen az iparban és az építőiparban. A bevándorlás tehát Magyarország esetében kevésbé a menekültügyi rendszeren keresztül, inkább gazdasági csatornákon keresztül erősödött.

Menedékkérelmek az EU-ban: néhány országra koncentrálódik a terhelés

Az EU-n belüli menedékkérelmek erősen koncentráltak, de a kérelmek számában csökkenés látható. 2025-ben összesen 669 ezer elsőfokú menedékkérelmet nyújtottak be, ami 26,6 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest.

A kérelmek túlnyomó része néhány országban jelent meg: Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország együtt az összes kérelem mintegy 74 százalékát kezelte. Spanyolország volt a legnagyobb befogadó, mintegy 141 ezer kérelemmel, szorosan mögötte Olaszország, Franciaország és Németország.

Görögország még kiemelkedik körülbelül 55 ezer kérelemmel, de a többi tagállamban már jellemzően 30 ezer alatt marad a számuk. Így az adatok azt mutatják, hogy az EU menekültügyi terhelésének döntő része néhány országra koncentrálódik.

Magyarország és Szlovákia itt a legalacsonyabb értékek közé tartozik, a menedékkérelmek aránya mindössze 0,1% körül alakul, ami jelentős különbséget mutat más tagállamokhoz képest.

A magyar megközelítést jól mutatja egy korábbi EP-szavazás is, ahol korábban az Európai Parlamentben a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk is azonos módon voksolt a visszaküldési rendelet kapcsán.