Ennyibe fog fájni ténylegesen a magyar kormány által felvett kínai hitel
Hosszas titkolózás után napvilágra kerültek a legfontosabb részletek a magyar állam által 2024 tavaszán felvett, kínai állami háttérrel rendelkező hitelezőktől származó 1 milliárd eurós hitelről.
Ezt titkolták eddig a kínai hitelről
A hitelt – amely körülbelül 400 milliárd forintnyi összeget tesz ki – előzetes nyilvános bejelentés nélkül bonyolították le, és csak a közelmúltbeli választásokat követő újabb adatkérések nyomán vált részben láthatóvá, amelyet a 444 kérvényezett és számolt is be róla.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közzétett új információk szerint a kínai hitel változó kamatozású, a hat hónapos EURIBOR-hoz kötött, 1,5 százalékpontos felárral. A jelenlegi szinteken ez körülbelül 3,916%-os éves kamatlábat jelent. Ezen felül Magyarország egyszeri ügyintézési és kötelezettségvállalási díjat fizetett, amely a hitel 0,8%-át, vagyis körülbelül 8 millió eurót tett ki.
Rövid lejárat és egyre nagyobb probléma
A hitelkeretet három nagy kínai pénzintézet – a Kínai Fejlesztési Bank, a Kínai Eximbank és a Bank of China – biztosította, és elsősorban infrastrukturális és energetikai projektek finanszírozására szánták. A hitel viszonylag rövid, hároméves lejárattal rendelkezik, teljes visszafizetése egy összegben 2027 áprilisában esedékes.
A közgazdászok rámutatnak, hogy a hitelfelvétel jelentősen növelte Magyarország devizahitel-kitettségét, így az ország kínai hitelezőkkel szembeni kötelezettségei meghaladták az 1000 milliárd forintot. Ez a tranzakció önmagában több mint 10%-kal emelte a devizában denominált államadósság arányát.
Mit lehet tudni Szijjártó Péter rejtélyes, de mégis nagyon komolynak tűnő betegségéről?
A teljes szerződést azonban még most is titok övezi
A részleges nyilvánosságra hozatal ellenére a hatóságok továbbra is visszatartják az óriási kínai hitel teljes szerződését, azzal érvelve, hogy a közzététel aránytalanul károsítaná Magyarország pénzügyi és külpolitikai érdekeit. Ezt az álláspontot bírálják, különösen miután egy bíróság korábban úgy döntött, hogy az ilyen megállapodások közpénzeket érintenek, és hozzáférhetőnek kell lenniük.
A nyilvánosságra hozatal időzítése is vitát váltott ki. Az újságírók korábbi kísérletei az adatok megszerzésére sikertelenek voltak a minisztériumok titoktartásra hivatkozva. Csak a választási eredmények után adott érdemi válaszokat az ÁKK.
A kritikusok továbbá rámutatnak, hogy Magyarország máshol is olcsóbb finanszírozást szerezhetett volna, többek között az Európai Unió eszközeiből, amelyek részben kihasználatlanok maradnak a jogállamisági követelményekhez kapcsolódó feltételekről folyó viták miatt.
Magyar Péter szerint Orbán oligarchái milliárdokat mentenek külföldre
Kiemelt kép: Képernyőfotó, YouTube/CGTN