Az egyik legkimerültebb munkaerő vagyunk Európában: súlyos terhek alatt a magyar dolgozók
A magyar munkavállalók az EU élmezőnyében vannak a fizikai és mentális kimerültség terén, ami növekvő fluktuációhoz és csökkenő teljesítményhez vezethet.
Magas a mentális és fizikai kimerültség Magyarországon
A magyar munkavállalók az Európai Unió egyik leginkább túlterhelt csoportját alkotják – derül ki a Eurofound 2024-es jelentéséből.
A felmérés szerint a magyar dolgozók 19%-a nyilatkozott úgy, hogy „mindig” vagy „többnyire” mentálisan kimerültnek érzi magát a munkája során. Bár ez elmarad a legrosszabb helyzetben lévő Ciprus 36%-os arányától, mégis az EU felső harmadába sorolja Magyarországot. Összehasonlításképpen: Hollandiában mindössze 6% számolt be hasonló problémáról – írja a G7.
A fizikai megterhelés még súlyosabb képet mutat: a magyar munkavállalók 37%-a tapasztal rendszeres fizikai kimerültséget, ami az EU-ban a második legmagasabb arány.
A kiégés már a felmondások egyik fő oka
A probléma már nem csupán bérkérdés. A WHC Group tapasztalatai szerint egyre több munkavállaló dönt a felmondás mellett a tartós stressz, a túlterheltség és a kiégés miatt.
Ez a tendencia komoly vállalati következményekkel jár: a fokozott kimerültség növeli a fluktuációt, rontja a teljesítményt és hosszabb távon a szervezeti kultúrát is negatívan befolyásolja.
A motiváció elmarad az európai átlagtól
A felmérés arra is rámutat, hogy a magyar munkavállalók motivációja elmarad sok más uniós országétól. Mindössze 61% érzi úgy, hogy munkahelye ösztönzi a jó teljesítményre. Ennél alacsonyabb arány csak néhány országban – például Cipruson, Görögországban, Csehországban és Szlovákiában – volt mérhető.
Ez arra utal, hogy nemcsak a munkaterhelés, hanem a munkahelyi környezet és a vezetési gyakorlatok is szerepet játszhatnak az elégedetlenségben.
A munkavédelem hiányosságai is súlyosbítják a helyzetet
A fizikai és mentális terhek mellett a munkavédelmi problémák is hozzájárulhatnak a kedvezőtlen helyzethez. A Magyar Szakszervezeti Szövetség adatai szerint a munkahelyi balesetek száma egy év alatt 5%-kal nőtt, 20 240-ről 21 252-re.
A szervezet szerint ez egyértelműen a hazai munkavédelmi rendszer hiányosságaira utal, amelyek tovább növelhetik a dolgozók fizikai és pszichés terheit.
Korlátozott politikai fókusz a munkakörülmények javításán
A jövőt illetően kérdéses, hogy a probléma megfelelő hangsúlyt kap-e. A Tisza Párt programja ugyan tartalmaz általános célkitűzéseket a munkakörülmények javítására – például hogy a kollektív szerződések a bérek mellett a munkafeltételekre is kiterjedjenek –, azonban konkrét, részletes intézkedések kevésbé jelennek meg.
Egyes területeken ugyan ígéretek születtek, például az akkumulátoripar működésének szigorúbb ellenőrzésére, átfogó munkavédelmi reformokról azonban egyelőre kevés szó esik. Emellett az is figyelemre méltó, hogy a szakszervezetek szerepe nem került hangsúlyosan elő a jövőbeli kormányzati tervekben.
Komoly kihívás előtt a magyar munkaerőpiac
Az adatok alapján a magyar munkaerőpiac jelentős kihívásokkal néz szembe. A magas szintű fizikai és mentális kimerültség, a munkavédelmi hiányosságok, valamint az alacsonyabb motiváció együttesen hozzájárulhatnak a teljesítmény romlásához és a fluktuáció növekedéséhez.
Szakértők szerint a helyzet javításához elengedhetetlen a munkakörülmények átfogó fejlesztése, ellenkező esetben a probléma hosszú távon a gazdaság egészére is negatív hatással lehet.
Ha lemaradtál volna: Magyarország a munkaévek toplistáján: hány évet kell dolgoznunk az életünkből?