Szinte példátlan régészeti felfedezés történt Norvégiában, amikor egy viking kori ezüstkincsre bukkantak, amely már most közel 3000 érmét számlál, és ezzel minden korábbi rekordot megdöntött az országban. A szakemberek szerint ilyen leletre egy régész pályafutása során legfeljebb egyszer van esély.
Egy 200 éves rekord dőlt meg
A korábbi csúcstartó leletet még 1836-ban találták, amikor egy gazda mintegy 1850 érmét fedezett fel Norvégia délnyugati partvidékén, egy kő alá rejtve. Az úgynevezett arstadi kincs csaknem két évszázadon át számított a legnagyobbnak.
Az idei felfedezés azonban minden eddiginél nagyobb. A kelet-norvégiai lelőhelyen eddig 2970 ezüstérmét azonosítottak, és a feltárás még mindig tart, így a végső szám ennél is magasabb lehet.
Egy mezőn bukkantak rá az ezüstre
A leletre április 10-én bukkant rá két fémkeresővel dolgozó férfi, akik egy kelet-norvégiai mezőn kezdtek kutatni. Elsőként 19 ezüstérmét találtak, majd ezt követően azonnal értesítették a hatóságokat.
Az egyik vezető archeológus szerint a két férfi példaértékűen járt el az ügyben, és miután felvették a kapcsolatot, később segítettek a dokumentálásban és a munkálatokban is.
A helyszínre érkező régészek hamar további darabokat tártak fel: előbb néhány tucatot, majd több százat, végül több ezer érmét, és a szakemberek szerint a terület még mindig tartogathat újabb leleteket.
„Egészen hihetetlen volt ott állni, és látni, ahogyan sorra kerülnek elő a földből az érmék. Ráadásul meglepően jó állapotban vannak, némelyik szinte úgy fest, mintha most verték volna.” – mondta Smiseth a Science Norway-nek.
A kincs főként angolszász és német ezüstérmékből áll, de dán és norvég veretek is előkerültek, amelyek a késő viking korból, nagyjából 980 és 1047 közötti időszakból származnak.
Több jelentős uralkodó neve is szerepel a pénzeken, köztük Nagy Knuté, II. Aethelredé és Harald Hardradáé. Utóbbi érméi alapján a leletet valószínűleg az 1040-es évek végén rejthették el, egy olyan időszakban, amikor Norvégiában éppen kialakulóban volt az egységes pénzrendszer.
Fotó: May-Tove Smiseth / Innlandet County Authority
A viking korban gyakori volt, hogy bizonytalan időkben – például háborúk vagy támadások idején – az emberek elásták értékeiket. Sok ilyen kincs került már elő Európa-szerte, és nem ritka, hogy tulajdonosaik végül soha nem tértek vissza értük.
Kapcsolódó: Melyik volt a legtávolabbi hely, ahová valaha is eljutottak a vikingek?
Vasból lett vagyon: ezért kerülhetett oda a kincs
A lelet helyszíne a régészek szerint a középkorban az egyik legfontosabb vasipari központ volt Norvégiában. Itt már a 10. századtól kezdve egészen a 13. század végéig intenzív termelés zajlott, a mocsarakból kinyert ércből pedig nagy mennyiségű vasat állítottak elő, amelyet Európa különböző részeire exportáltak.
A környéken korábbi ásatások is kimutatták, hogy a vasfeldolgozás szinte ipari szinten folyt, ami jelentős vagyont halmozhatott fel a térségben. A szakemberek úgy vélik, hogy az előkerült érmék ennek a virágzó iparágnak a bevételei lehetnek.
Ha lemaradtál: Miért tűntek el a grönlandi vikingek a középkor végére?
A beszámoló angolul itt olvasható: Enormous Viking Age coin hoard discovered