Az axolotl (Ambystoma mexicanum) a világ egyik legkülönlegesebb élőlénye, amely nemcsak furcsa, „mosolygó” megjelenésének köszönhetően tett szert hatalmas népszerűségre, hanem egészen rendkívüli biológiai képességei miatt is.
Az axolotl helyzete
Ez a Mexikóban őshonos kétéltű egész életét vízben tölti, és sosem megy át a többi kétéltűre jellemző átalakuláson. Ezt a jelenséget neoténiának nevezik. Ilyenkor a fejlett egyed megőrzi lárvakori jegyeit, például külső kopoltyúit, miközben tüdőt is fejleszt.
Természetes élőhelye mára drámaian beszűkült, ugyanis mindössze a Mexikóváros környéki Xochimilco-tó csatornájában fordulnak elő. Nem meglepő tehát, hogy a vadon élő állomány kritikusan veszélyeztetett, egyes becslések szerint kevesebb mint ezer példány maradt a vadonban.
Az öngyógyítás koronázatlan királya
Az axolotl leglenyűgözőbb tulajdonsága kétséget kizáróan a regenerációs képessége. Ha elveszíti egy végtagját vagy akár egy belső szervének részét, néhány héten belül teljesen újranöveszti azt. A folyamat kulcsa egy úgynevezett blasztéma, vagyis egy sejttömeg, amely a sérülés helyén alakul ki, és képes új szövetekké differenciálódni.
A National Geographic cikke szerint egy tavaly közzétett kutatás jelentős áttörést hozott annak megértésében, miként „tudja” ez a sejttömeg, hogy pontosan mit kell újraépítenie. A válasz részben a retinsav nevű molekulában rejlik, amely az emberi szervezetben is jelen van, és fontos szerepet játszik a sejtnövekedésben és differenciálódásban. A retinsav az A-vitamin egyik különleges formája, amely a bőrgyógyászatban is használatos, és amely a sejtek és a bőr megújulásában játszik fontos szerepet.
Gének és molekulák tökéletes együttműködése
A kutatók kimutatták, hogy egy CYP26B1 nevű enzim finoman szabályozza a retinsav mennyiségét a sérülés helyén. A molekula koncentrációja határozza meg, hogy a sejtek teljes végtagot, csak kezet vagy akár egyetlen ujjat hoznak létre. Emellett a SHOX gén is kulcsszerepet játszik, amely a hosszú csontok kialakulásáért felelős.
Ez a precíz biológiai „programozás” adja meg az axolotl regenerációjának pontosságát. A tudósok szerint az emberben is jelen vannak ezek a gének, ám jelenleg nem hozzáférhetők, vagy nem aktiválódnak megfelelően sérülés esetén. Itt jönnek képbe azonban az axolotlok, amelyek bár fogságban lényegesen nagyobb számban vannak jelen, már számos, morálisan ingoványos kíréslet áldozatai lettek, ami csak tovább rontott a helyzetükön.
Ez is érdekelhet: Magyarországon talált fosszíliák zárták le a rejtélyes őslény utolsó napjairól szóló vitát
Közelebb a jövő orvoslásához, de milyen áron?
A felfedezés új perspektívákat nyithat a gyógyászatban. A jövőben elképzelhető, hogy génszerkesztési technológiák segítségével aktiválhatóvá válnak ezek a regenerációs folyamatok az emberi szervezetben is. Egyes elképzelések szerint akár olyan „intelligens kötszerek” is készülhetnek, amelyek a hegszövet képződése helyett a sejtek regenerációját indítják el, megszűntetve a sebek képződését.
Bár a teljes végtagok újranövesztése az emberek számára még távoli cél, a kutatások már rövid távon is javíthatják a sebgyógyulást és az égési sérülések kezelését, sőt, akár a rákkutatásban is segíthetnek.
Azt azonban fontos tudni, hogy az axolotl nemcsak tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű élőlény, hanem hatalmas kulturális jelentőséggel is bír Mexikóban, így ha a jövőben nem csak ismeretterjesztő cikkekben szeretnénk őket látni, fontos lenne a kutatások mellett az élővilágának megőrzésére is figyelmet fordítani.
Ha lemaradtál volna: Végre megnyílik a Biodóm Budapest szívében – de nem úgy, ahogy tervezték