Vágyott szépség címmel megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria preraffaelita kiállítása

Magyarországon nagykiállítás még sosem mutatta be a preraffaelita művészetet

Budapest, 2021. május 13. Moiret Ödön Bûnbánó Magdaléna/A test szentsége - Az élet misztériuma címû mázas majolika szobra a Magyar Nemzeti Galéria Az utópia szépsége címû, a londoni Tate Britain mestermûveibõl Vágyott szépség címû válogatott tárlatával együtt megnyíló kiállításán 2021. május 13-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarországon először mutatja be a 19. századi brit preraffaelita mozgalom művészetét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Vágyott szépség címmel csütörtöktől látható kiállítása, amely Rossetti, Millais, Waterhouse és társaik főművei mellett további mintegy száz alkotást vonultat fel a londoni Tate Britain gyűjteményéből.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója felidézte, hogy a Vágyott szépség című tárlatot eredetileg 2020 tavaszán tervezték megnyitni, de a pandémia kétségessé tette, hogy megrendezhető lesz-e egyáltalán. A Tate Britainnel már korábban, a nagy sikerű Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás idején kialakított nagyszerű együttműködés azonban lehetővé tette, hogy

az egész régióban elsőként az MNG nyisson újra nemzetközi nagykiállítással – jegyezte meg.

A kiállítás érdekessége, hogy

Magyarországon nagykiállítás még sosem mutatta be a preraffaelita művészetet.

Plesznivy Edit, a tárlat kurátora kiemelte, hogy a Tate kurátora, Carol Jacobi által összeállított anyag főművek sokaságát tartalmazza. A bemutatott remekművek között láthatók Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásai, John Everett Millais 1852-1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képe vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottja. Az egyik legismertebb preraffaelita remekmű, Rossetti egyik főműve, az Ábrándozás a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezik Budapestre.

A kurátor elmondása szerint

a londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt 1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget.

A preraffaeliták a középkori és a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetből merítettek ihletet, természetábrázolásaikon, a Biblia, a történelmi események és az irodalom ihlette műveikkel, valamint társadalmi kérdéseket is feszegető alkotásaikkal a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet.

A csoport 1853-as feloszlását követően a preraffaelita művészet második hullámában Rossetti lett a nagy hatású mozgalom vezéralakja.

Vele társulva Edward Burne-Jones és William Morris is a képzőművészet, a költészet és a zene közötti összecsengéseket kutatta, és a szépség kultuszának igézetében a műfajok közötti határok lebontására törekedett. Morris munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts összművészeti mozgalom.

Az augusztus 22-ig látható nagykiállításhoz Az utópia szépsége címmel kísérőtárlat is kapcsolódik, amely a múzeum preraffaelita műtárgyait, a preraffaelita mozgalom magyarországi hatásait, így a Gödöllői Művésztelep működését, illetve Gulácsy Lajos preraffaelita korszakát mutatja be; a VAGY-VAGY című, kortárs kamaratárlat pedig Baranyay András és a preraffaeliták kapcsolatait vizsgálja.

A kiállítással kapcsolatos további részletek itt olvashatóak.