A világ egyik legkülönlegesebb épülete az Országház – 10 titok a parlamentünkről
Manapság inkább a politikai csaták helyszíne a magyar Országház, de turistáként is megcsodálhatjuk a neogótikus épületet. A modern világ egyik legszebb épületének is megszavazott parlamentünkre büszkék lehetünk, és az ikonikus épület számos érdekességet is tartogat, ha egy kicsit jobban elmerülünk történetében és kialakításában:
1.Tömő tér
A nemzet főterének is nevezett Kossuth tér a XIX. század közepén csak egy elhanyagolt pesti utcákból álló városrész volt.
A teret (eredeti nevén Tömő tér) fokozatosan alakították ki a leendő parlament számára.
2. 19 év
Magyarország legnagyobb és legfontosabb épületét 1885-ben kezdték el építeni, és az akkori technológiához képest gyorsan haladtak, hiszen 1894-ben felavatták az épületet. 1902-ben már a parlament mindkét háza beköltözött, azonban két év múlva lett teljesen kész.
3. Csak magyar alapanyagból
Az építkezés során fontos elvárás volt,
a magyar Országház építéséhez csak és kizárólag magyar alapanyagokat használhatnak a hazai iparosok és gyártók.
Ez végül így is lett, kivéve a kupolához vezető lépcsősor két oldalán található nyolc gránitoszlopot, amelyek egyesen Svédországból érkeztek.
Budapest, 2021. június 4. Érdeklõdõk fényképezik az Országház díszlépcsõházát a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott nyílt napon 2021. június 4-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
4. Steindl
Steindl Imre, az Országház tervezője sajnos nem élhette meg az első parlamenti ülést, hiszen mindössze pár héttel előtte elhunyt, majd a Fiumei Úti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.
5. Klimatizálás akkoriban
Számos technológiai vívmányt alkalmaztak az Országházban.
Ez volt az ország első távfűtött épülete. A fűtést egy közeli épületben elhelyezett kazán biztosítja, ami forró gőzt áramoltat. Szintén újdonság volt a klimatizálás és szellőztetés. A hűtést először a téren álló két medencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegővel oldották meg. Miután ezeket a medencéket megszüntették, a klímát az 1930-as évektől egészen 1994-ig föld alatti aknákban felhalmozott jégtömbökkel oldották meg.
6. Két lövöldözés volt a parlamentben
1912-ben Tisza István elleni merénylet nyomát még mindig viseli az ülésterem, a golyó mind a mai napig ott van az eredeti helyén.
Kis szerencsével nem fordult tragédiába az ülés, Kovács Gyula ellenzéki képviselő háromszor lőtt az akkor házelnöki posztot betöltő kormánypárti Tiszára, aki nem sérült meg. Kovács a negyedik lövést saját magának szánta, de végül az orvosoknak sikerült megmenteni, életben maradt.
1917-ben pedig Palafalvi György honvédhuszár revorverlövéssel nyitotta meg a képviselőház szerdai ülését.
A katona későbbi elmondása szerint “reggel óta sokat ivott és fáradt volt, amikor a képviselőházba érkezett. A karzaton elaludt. Valami zajra fölriadt, azt hitte, hogy a lövészárokban van és az oroszok támadnak. Ösztönszerűen pisztolyához nyúlt és háromszor egymásután elsütötte.” Ez is szerencsésen alakult, hiszen nem sérült meg senki.
7. Egy kisebb városként üzemel az épület
Többek között posta, ATM automata, fodrászat és több étterem is működik az épületen belül.
8. Lakóhelyként is funkcionált
Bizonyos értelemben lakóhelyként is funkcionált az épület, hiszen az őrség, de még a helyi tűzoltóság tagjainak is fenntartottak hálótermeket és szobákat.
9. TOP 3-ban méret alapján
A magyar Országház a világ harmadik legnagyobb parlamentje, csupán a román és az argentin nagyobb.
Fotó: MTI
10. „Levadászták” az egyik oroszlánt.
A bejáratnál található oroszlánok egyikét a II. világháborúban szétlőtték, és így azt később pótolni kellett. Ha szembe fordulunk a bejárattal, úgy a bal oldali az eredeti oroszlánszobor, amelyet Markup Béla alkotott, míg a fiatalabb oroszlánt Somogyi József pótolta Markup mintái nyomán.
Fotó: Daily News Hungary
+1. Szimbólumok
A honfoglalás évére (896) számos méret emlékeztet, így a kupola magassága 96 méter, de a 96-os a főlépcső lépcsőfokainak számában is ennyi a Kupolacsarnokig. Másik érdekesség hogy az épületnek 365 tornya van, ami az év napjainak számát jelképezi.