Élet a cseszneki várban – képgaléria

Veszprém megye csaknem teljes területét átszövi, beborítja a Bakony. Csesznek községe a Veszprémet és Győrt összekötő 82-es főút mellett, az Öreg-Bakonyban található. Domborzatát a völgyek, fennsíkok, hegyek és a patakok különleges egyensúlya teszi meseszerűvé. A remek földrajzi adottságokkal rendelkező kis ötszáz fős falucskának központi szereplője a település fölé magasodó robosztus vár

A dachstein-i mészkősziklára (a név eredete az Északi-Mészkőalpoktól származik) épült erődítmény már legalább 750 esztendeje meghatározó szereplője a bakonyi középtájnak,

azonban az erődítmény a pontos építési dátumát nem ismerjük.

Feltételezések szerint az a tatárjárás utáni „várépítési hullám” egyik új résztvevője lehetett. Ebben az időszakban a cseszneki vár egy sokkal kisebb erődítmény lehetett, mint ma, valószínűsíthetően egy nagy toronyból és néhány védműből állhatott.

Cseszneki vár. Fotó: Mayer Jácint

Az erősség első írásos említése 1281-ből való, építtetőjének a királyi kardhordozót, Cseszneki Jakabot tartjuk.

A vár alatt található településről pedig először 1323 körül egy tulajdonváltás kapcsán olvashatunk először.

A felépülését követő rövid időn belül jogi viták kereszttüzébe került, többször cserél gazdát, míg Károly Róbert uralkodása idején, 1326-ban Csesznek királyi várrá válik több környékbeli erősséggel együtt. I. Róbert után a vár Zsigmond királyhoz került, aki szintén továbbadta 1392-ben Garai Miklósnak és Garai Jánosnak ajándékként a katonai teljesítményükért.

Az új tulajdonosok hatalmas átépítéseket hajtottak végre a korábbinál jóval csekélyebb kiterjedésű váron.

A falkutatások alapján arra következtethetünk, hogy a XIV. század környékén épült fel a mai is látható belsővár masszív tömbje, illetve a vár jellegzetes őrtornya, amely akkoriban csak egy szinttel rendelkezett.

Sajnálatos módon – a sok átépítés végett – a cseszneki vár első formáját, alakját nem ismerjük igazán, mivel írásos és tárgyi források is csak nagyon minimális számban állnak a rendelkezésünkre.

Cseszneki vár. Fotó: Mayer Jácint

A Garai család kihalásával a XV. század végén az erődítmény tulajdonjoga Mátyás királyra szállt át. Ő pedig Szapolyai Jánosnak adományozta Cseszneket, majd tulajdonosa volt a várnak – immár a XVI. században – Török Bálint és Bakics Pál is.

A török hódoltság idején – Veszprém eleste után – Csesznek végvárrá lesz. Leghíresebb várkapitánya Wathay Lőrinc, aki kisebb ostromokat is vissza tudott verni a török seregekkel szemben.

Az oszmán veszély időszakában többször is gazdát cserél, általában védekezés nélkül, ugyanis elavult védművei elégtelenek egy komolyabb ostrom ló sereg ellen.

A török hódoltság után a már nem jut kulcsfontosságú szerephez. A Rákóczi-féle szabadságharcban Csesznek a haderő elszállásolása és utánpótlási raktározás miatt használatos, börtönében pedig magasrangú hadifoglyokat őriznek. A szatmári-békével (1711) csesznek hadi szerepe végleg lezárul. Fejletlen erődítményei miatt a vár katonai célú használatra alkalmatlannak bizonyul.

Cseszneki vár. Fotó: Mayer Jácint

Utolsó birtokosai a várnak a XVIII. század első felében az Esteházyak voltak: barokk stílusban lakájos várkastéllyá alakították át az eredetileg középkori épületet. A vár védműveinek jelentős részei ekkor végérvényesen felszámolásra kerültek, felépült a barokk óratorony, az őrtoronyra egy új emeletet húztak fel és a belső várra új tetőszerkezetet építettek.

Érdemes elolvasniEgynapos kirándulás a tanúhegyek várai között – Képgaléria

Amikor az Esterházyak közel 50 esztendővel később mégis továbbköltöznek a bakonyoszlopi és rédei kastélyaikba, az erődítmény magára marad. A vár legutolsó lakói vélhetően az egykori személyzet lehetett, akik fokozatosan költözhettek el a hatalmas épületből.

A vár egykori képét Giulio Turco távlati rajzából ismerjük. Ez a ránk maradt, legrégebbi ábrázolás.

A máig fennálló romok a rajz alapján bizonyítják hogy területe és elrendezése már akkor hasonló volt a mai formájához. Alsó- és felsővárból áll.

A falu határában, közel a hegyhez hagyhatjuk gépjárművünket, majd a faluba beérve balról meredekebb út visz minket a kapuhoz. Sétánkat kényelmes városi ruházatban is megtehetjük, ugyanis végig jól kiépített úton haladhatunk. A kapu a sziklákon magasodó felsővár védelmének árnyékában fogad minket, majd a sziklák alatt tovább folytatva utunkat érkezünk az alsóvár fennsíkjára. A fellegvár hajdani romjaiban is hatalmas, vastagfalú épülete ma is középpontja a várnak és az egész cseszneki látképnek.

Cseszneki vár. Fotó: Mayer Jácint

A cseszneki vár üzemeltető váltáson esett át. A kapukat csak 2021. június elsején tudta újra megnyitni.

Komoly lehetőségeket rejt magában a várhegy alatti új építkezés. A projekt egy lovagfalu megépítését célozza, amelynek a központjában a középkori élet bemutatása fog állni. A nyár pedig rendezvények sokaságával várja a kirándulókat, melyekről a cseszneki vár honlapja ad tájékoztatást.