Mi fán terem a pszichológus?

Makacsul tartja magát az előítélet, hogy pszichológushoz csak a lelki sérültek járnak. Ennek hátterében állhat, hogy a pszichológus szakmáról kevés ismerettel rendelkezünk, vagy az elképzelések meglehetősen felületesek. Az emberek többsége csak a híradásokból vagy filmekben, sorozatokban, könyvekben találkozik ilyen szakemberekkel. Mivel foglalkozik egy pszichológus és hogyan tud segíteni, ha nehézségekbe ütközünk életünk során? Cikksorozatunkban ezeket a témákat járjuk körbe.

Kik a pszichológusok?

A pszichológusok egyéni, társas kapcsolati vagy csoportos helyzetekkel, a hozzájuk forduló személyek, szervezetek ezen helyzetekkel való hatékonyabb megküzdésével, az emberi viselkedéssel és a mentális folyamatokkal, az egyének és a csoportok megismerésével és fejlesztésével foglalkoznak.

Hazánkban hét egyetemen lehet pszichológus végzettséget szerezni.

A bolognai képzési rendszer bevezetése óta három év alapképzés és két év mesterképzés után tekinthetünk valakit okleveles szakembernek. A pszichológus az oktatás, a kutatás vagy konzultációs/terápiás munka területén egyénileg vagy teamben dolgozik. Vizsgálatot, tanácsadást, kezelést vagy pszichológiai gondozást végez. Az egyetemi tanulmányok rövidebb egyéni konzultációkra is feljogosítanak, sokan azonban újra iskolapadba ülnek, és szakképzésen, doktori tanulmányok vagy módszertani képzések során szerzik meg a megfelelő elméleti és gyakorlati képzettségeket, magasabb szakmai jogosultságokat is.

Határterületek

A pszichiáterek, pszichoterapeuták, pszichológusok, vagy akár a trénerek, coachok foglalkozását is gyakran keverik egymással.

A segítő szakmák képviselőinek szakmai és módszertani felkészültsége terén azonban számos különbséget találunk.

Például, a pszichiáterek először orvosi egyetemet végeznek, és a későbbi praxisukban jogosultak gyógyszeres kezelést is elrendelni a klienseik számára. Hosszabb terápiás folyamatokat klinikai szakpszichológusok vagy pszichoterapeuták folytathatnak, míg például a coachok vagy a trénerek néhány alkalom során, kifejezetten célorientált, megoldásfókuszú keretben támogatják a hozzájuk fordulókat. A felkészült szakember ismeri saját tudásának és képességének határait, így olyan ügyekben nyújt segítséget, melyekhez kellő szakmai ismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal és törvényi jogosultságokkal rendelkezik.

Hol találkozhatunk pszichológusokkal?

Életünk számos területén találkozhatunk pszichológusokkal. Ahogyan egyéni elhatározás alapján, úgy szervezeti, intézményi keretben vagy hivatalos eljárások részeként is kapcsolatba léphetünk velük.

Mind egyéni, mind társas, csoportos téren kerülhetünk olyan helyzetekbe, krízisbe, amiket egyedül nem tudunk átlátni, amelyekkel egyedül nem tudunk megküzdeni. Ilyenkor tanácsadást, terápiát, konzultációkat vehetünk igénybe.

A társas kapcsolatainkban például nehézséget jelenthet egy-egy konfliktushelyzet rendezése, önmagunk hatékonyabb képviselete vagy például a másokkal folytatott kommunikációnk során való határozottabb, magabiztosabb fellépés. Érzelmileg megterhelő helyzetet jelenthet akár egy válás, egy gyermekvállalás, egy szerettünk elvesztése, vagy egy nagyobb horderejű változás, mint például egy munkahelyváltás vagy egy költözés.

Az egyéni nehézségek esetében például gyakran keresnek fel szakembert olyanok, akik nem tudnak pihenni, nehezen viselik a stresszt, válaszút elé érkeznek és elakadtak a döntési folyamatban, nehezen kezelik érzéseiket, indulataikat, párkapcsolati vagy gyermeknevelési gondokkal küzdenek, vagy egy nehéz életszakaszba léptek. Olyanok is fordulhatnak szakmai tanácsért, akik bővíteni szeretnék önismeretüket, növelnék magabiztosságukat, javítanák alkalmazkodóképességüket, esetleg pályaválasztási, karriertervezési kérdésekben igénylik egy külső személy segítségét.

Pszichológusokkal nem csak tanácsadás vagy terápia keretei között találkozhatunk.

Előfordul az is, hogy a személy valamilyen intézmény vagy eljárás keretei között kerül kapcsolatba pszichológussal, például iskolában, munkahelyi szervezetfejlesztésnél vagy nevelési tanácsadóban.

De találkozhatunk pszichológusokkal kevésbé közismert területeken, például a büntetés-végrehajtás, a pályaalkalmassági vizsgálatok, a sportcsapatok teljesítményének javítása, a marketing, az alkalmazások felhasználói élményének fejlesztése vagy a kutatás területén is.

Bolond, aki pszichológushoz fordul?

Az egyáltalán nem okoz megrökönyödést, ha elszakadt táskánkat varrónőhöz vagy a fékhibás autónkat szerelőhöz visszük. Az sem meglepő, ha lenőtt hajjal fodrászhoz vagy egy lyukas foggal fogorvoshoz fordulunk. De nem csak problémás esetekben keresünk fel külső támogatást. Ingatlanvásárláskor, hitelfelvételkor, lakberendezéskor, személyes márkánk kialakításakor egyre többen támaszkodunk tanácsadók meglátásaira. Miért lennénk hát bolondok, ha egy érzelmileg megterhelő szituációban vagy egy összetettebb munkahelyi probléma esetében szakember segítségét kérjük a tájékozódásban, a helyzettel való megküzdésben?

Egy szakember átfogó tudással, sokrétű tapasztalattal rendelkezik a szakterületén, és objektív, külső nézőpontból az olyan helyzetek átlátásában segít, melyekre személyes érintettségünk okán nincs kellő rálátásunk.

A lelki problémáknak, a diszfunkcionális csoportfolyamatoknak eleinte sokszor nem látványosak a tünetei vagy nehéz lehet észrevenni a tágabb összefüggéseket, a lehetséges következményeket a személyes érintettségünk okán. A pszichológus ezekben konkrét tanácsokat vagy kész megoldásokat nem ad, hanem a mintázatok átlátásában, a helyzetek önálló kezelésében vagy az egyén hatáskörén kívül eső dolgok elfogadásában támogatja a változásra nyitott személyeket.

SHVETS production fotója a Pexels oldaláról

Felhasznált források: 

Pszichológusok szakmai etikai kódexe

Magyar Pszichológiai Társaság honlapja