Egyedüli magyar helyszínként kerülhet be a “világ csendes helyei” közé a hortobágyi puszta.
Egyre ritkábbá válik a természetes csend, amikor semmi mást nem hallani magunk körül, csak a természet zaját. Az ember által okozott morajlások még a nemzeti parkokban és a Jeges-tenger mélyén is hallatszanak, aminek aggasztó következményei vannak. Kutatások szerint a zajszennyezettség szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, valamint mentális problémákhoz vezethet, míg a vadon élő állatoknál megzavarhatja a tájékozódási képességet, a párzási rituálékat, az egymás közti kommunikációt és kirívó esetben halláskárosodást is okozhat – írja a sokszinuvidek.24.hu.
Egyre kevésbé vagyunk képesek hallgatni a természetet zajszennyezettség nélkül
– mondta a CNN-nek Matt Mikkelsen, aki a Quiet Parks International nonprofit szervezet tagjaként szeretné összegyűjteni a világ utolsó csendes helyeit.
Szigorú kritériumrendszer van
A listára nem egyszerű felkerülni, a kritériumrendszer meglehetősen szigorú. Ilyen például az a feltétel is, hogy az adott területen 15 percenként maximum egy hang lehet hallható emberi forrásból.
A szervezet jelenleg 260 potenciális csendes hely feltérképezését végzi.
A honlapjukon megtalálható tájékoztatás szerint Magyarországról egyedüliként a hortobágyi puszta van ott a jelöltek között.
Csapatuk a helyszínen készít hangfelvételeket és adatelemzést. Figyelembe veszik, hogy a környéken mennyire forgalmas a légi és a közúti közlekedés, valamint azt is megvizsgálják, van-e esetleg olyan iparág, amelyek zavart okozhatnak. Ilyen lehet többek közt a bányászat.
Városi parkok, mint csendes helyek
Mostanáig mindösszesen egyetlen csendes helyet hitelesítettek az Amazonas ecuadori részén, a Zabalo folyó partjainál, valamint két városi csendes parkot is, egyet Tajvanban, egyet pedig Londonban. Utóbbiak esetében egyébként kicsit finomítottak a feltételrendszeren, hiszen értelemszerűen egy városban nem lehet teljesen nullára csökkenteni a zajszinten.
