Ez található meg a százévesek vérében, ami a többi emberében nem

Az elmúlt évtizedekben a 100 éves életkor elérése már nem csupán ritka kivétel, hanem egyre gyakoribb jelenség: a százévesek száma világszerte gyorsan növekszik, és az előrejelzések szerint 2022 és 2050 között ötszörösére emelkedik.

A tendencia pedig felveti a kérdést: miért élnek egyes emberek sokkal tovább, mint mások? Egy friss, svéd kutatás új fényt vet erre a rejtélyre, amely a vér biomarkereit vizsgálva azonosított olyan jellemzőket, amelyek a hosszú élet titkát sejtetik.

A Karolinska Intézet kutatói a GeroScience folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek keretében 44 ezer, 64 és 99 év közötti, svéd személy vérvizsgálati adatait elemezték, több évtizedes időtávlatban.

A résztvevők közül 1 224-en, azaz körülbelül 2,7 százalékuk érte meg a százéves kort, közülük pedig 85 százalék volt nő. Érdekes módon ezek az emberek már jóval korábban is különböztek társaiktól. Ritkábban kerültek kórházba, jobb volt a memóriájuk, és laboratóriumi eredményeik is azt mutatták, hogy szervezetük lassabban öregszik.

A kutatás során különösen 12 véralapú biomarkert vizsgáltak, amelyek az anyagcserével, a máj- és vesefunkcióval, a tápláltsági állapottal, a gyulladással és a vérszegénységgel állnak kapcsolatban. A jövőbeni centenáriusok 60-as éveikben alacsonyabb vércukorszintet, kreatinint és húgysavszintet mutattak, és extrém értékek szinte nem is fordultak elő náluk, írja az Earth.com.

Például alig volt olyan, akinek a vércukorszintje meghaladta volna a 6,5 mmol/l-t vagy a kreatinin szintje az 125 µmol/l-t. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a vércukor- és vesefunkciók egészséges tartományban tartása kulcsfontosságú lehet a hosszú élethez.

Érdekes összefüggés mutatkozott a koleszterin és a vas szintjeivel is: azok, akik közepes vagy annál magasabb értékeket mutattak, nagyobb eséllyel érték meg a százéves kort, mint akik a legalacsonyabb kategóriába tartoztak.

Ezzel szemben a vércukor, kreatinin, húgysav és bizonyos májenzimek emelkedő szintje csökkentette az esélyt a hosszú életre. Különösen a húgysavszint mutatta a legmarkánsabb összefüggést: a legalacsonyabb csoportban a résztvevők 4 százaléka érte el a százéves kort, míg a legmagasabb csoportban csak 1,5 százalék.

A kutatás rámutat arra is, hogy nem minden százéves egyforma: vannak, akik még idős korukban is aktívak, míg mások több egészségügyi problémával küzdenek. A svéd kutatócsoport célja, hogy megvizsgálja, vajon ezek a különbségek már korai vérvizsgálatokban is előre jelezhetők-e, ami fontos lehet az időskori ellátás és egészségügyi tervezés szempontjából.

A tanulmány nem állítja, hogy a laborértékek egyértelműen a táplálkozás vagy a genetika eredményei lennének, de hangsúlyozza, hogy az anyagcsere és a szervek egészsége már jóval a nyugdíj előtt meghatározó tényező. A családi öröklődés, az étkezési szokások, az alkoholfogyasztás, a testmozgás és a véletlen mind hozzájárulnak ezekhez az értékekhez.

A „Kék Zónák” – például Okinawa vagy Szardínia – tapasztalatai is alátámasztják, hogy a mértékletes táplálkozás, a rendszeres mozgás és az alacsony krónikus gyulladás együtt jár a hosszú élettel.

A jövőben a kutatók genetikai elemzésekkel és gépi tanulási modellekkel szeretnék tovább finomítani a hosszú élet előrejelzését, hogy még időben beavatkozhassanak az egészség megőrzése érdekében. A cél nem csupán a betegségek kezelése, hanem az egészséges életévek meghosszabbítása.

A vér biomarkereinek figyelemmel kísérése, különösen a veseműködés, májenzimek, éhgyomri vércukor és húgysav szintje, már középkorú embereknél is fontos jelzéseket adhatnak az egészségi állapotról. Egyszerű életmódbeli változtatások – mint a rendszeres séta, a cukros italok visszaszorítása, a változatos fehérjefogyasztás és a stressz kezelése segíthetnek ezeknek az értékeknek az egészséges tartományban tartásában.

A százéves életkor elérése nem csupán a véletlen műve, hanem egy összetett folyamat, amelyben a korai életkorban mért vér biomarkerek fontos szerepet játszanak. Ezek az eredmények új perspektívát adnak az öregedés kutatásában és az egészségmegőrzésben, előrevetítve, hogy a hosszú és aktív élet titka már jóval a nyugdíj előtt kezdődik.

Érdemes elolvasni:

• Külföldi szakemberekkel enyhítenék az ápolóhiányt Magyarországon
• Elképesztő dolog történik az agyunkkal, ha 3 napig nem mobilozunk
• 63 napot töltött egy barlang mélyén egy férfi, és átírta, amit az emberi testről tudtunk

Címlapképünk illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com