Megvan, hogy hol főzhették legrégebben a sört Európában

A mai Csehország területén főzhettek legrégebben sört gyógynövényekből. Ennek bizonyítékát találták meg cseh régészek abban a bronzedényben, amelyet 2017-ben fedeztek fel a kelet-csehországi Pardubice melletti Kladina településen.

A mintegy 3000 éves bronzedényt az olmützi Palacky Egyetem, a brünni Masaryk Egyetem és a Ceské Budejovice-i Dél-csehországi Egyetem szakértői vizsgálták, akik az edényben kimutatták a köles és a keserű gyógynövények maradványait. A növények kombinációja vezette a tudósokat arra a következtetésre, hogy az edényben a korabeli emberek sört tároltak.

“A következtetést a régészek és a természettudósok szakmai együttműködése alapján vontuk le ” – közölte Zuzana Golec Mírová, a prágai Károly Egyetem régészprofesszora, aki szintén bekapcsolódott a munkába.

Lukás Kucera, az Olmützi Egyetem kémikusa egy régi recept alapján meg is főzte a feltételezett sört. Ennek a sörnek az alapját a köles, útifű és vadon élő élesztőgomba adja. A kémikus a sört egy belga gyümölcssörnél használt eljárás alapján erjesztette. Szerinte a sör aránylag ízletes, és ivása nyáron felüdítheti az embert.

A 2017-ben talált bronzedényt a tervek szerint kiállítják, s nem zárható ki, hogy a feltételezett recept alapján sört is főzni fognak.

A sör és a sörgyártás folyamata egyidős lehet a civilizációval, tehát több ezer éves múltra tekint vissza. Kezdetleges sörfajták megjelentek már az ókori világban, Babilóniában és Egyiptomban is, azonban az ókori és kora középkori söröket komló nélkül gyártották, így ezeket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek.