Kató Alpár · 2021.10.06.

· Belföld

Így emlékezett az aradi vértanúkra a magyarság a Kárpát-medencében – képek, riportok

Megemlékezés az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, Arad. Fotó: MTI

Október 6-án a Kárpát-medence minden szegletében megemlékeznek a 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére. Helyszíni riportok következnek:

Ahogy mi is beszámoltunk róla, katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. Részletek, képek itt.

Megemlékezés a Batthyány-mauzóleumnál

A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott.

Aki azt az küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett, hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.

Batthyány-mauzóleum. 2021. október 6.

Rétvári Bence a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány Mauzóleumnál katonai tiszteletadás mellett rendezett megemlékezésen Magyarország első – 172 éve ezen a napon kivégzett – miniszterelnökére utalva felidézte: Batthyány Lajos minden jogszabályt megtartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték. “Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani”, mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a magyar történelem “nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell (…) bocsánatot kérnünk”. Rétvári Bence beszédében idézett az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó és az azutáni megtorlást irányító Haynau leveléből is. Az osztrák tábornok arra való hivatkozását, hogy békességet mások tömeges kivégzésével akart teremteni, az emberi gonoszság sűrítményének nevezte. Hangsúlyozta: azokat, akik törvényesen küzdenek a függetlenségért és szabadságért, csak koncepciós eljárásban, koholt bizonyítékok alapján lehet elítélni.

“Nemcsak az igazság, hanem a jog is az ő oldalukon állt” – utalt a szabadságharc hőseire.

Az eseményen más szervezetek mellett a magyar kormány, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök, továbbá az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Kúria és a Magyar Honvédség nevében helyeztek el koszorúkat. Mások mellett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese helyezte el az emlékezés virágait a mauzóleumnál.

Komárom, Csillagerőd

Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében, mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján, szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben.

Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld – folytatta -, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.

Megemlékezés az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, Komárom. Fotó: MTI

A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.

“Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett” – tette hozzá a köztársasági elnök.

“Amikor ’48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell – az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött – a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat”, fogalmazott az államfő.

Kárpátalja

Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról.

A rendezvény ünnepi szónoka, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Perényi Zsigmondra emlékezve kiemelte, hogy a főispán “a magyar nyelv hivatalossá tételének, a magyar ifjúság nemzeti szellemű nevelésének, a közigazgatás modernizálásának és a teljes magyar politikai rendszer reformjának, a mezőgazdaság fejlesztésének élharcosa volt”, olyan reformpolitikus, akire méltán büszke az anyaországi és a külhoni magyarság. Szilágyi Mátyás kijelentette, hogy

Perényi Zsigmond “nem született forradalmárnak, mégsem hátrált meg, hanem vállalta a küzdelmet, és vállalta a felelős kiállást a haza javáért, a magyar szabadságért. Az országgyűlés alelnökeként ellátta kézjegyével a Habsburg-ház trónfosztását rögzítő Függetlenségi Nyilatkozatot. Perényi Zsigmond mindvégig vállalta a szabadságharcban betöltött szerepét, soha nem tagadta meg nemzetét és a szabadság ügyét, amiért október 24-én Pesten harmadmagával kivégezték

– tette hozzá. “Meghalt, mert hazáját életénél jobban szerette” – idézte végezetül mottóként Perényi Fiumei úti temetőben található sírjának feliratát a diplomata.

Az emlékünnepséget a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola diákjainak zenés-irodalmi összeállítása zárta.

Kónya Imrét és Bogyay Katalint díjazta a Batthyány-alapítvány

Kónya Imre, az 1989-ben alakult Ellenzéki Kerekasztal kezdeményezője kapta idén a gróf Batthyány Lajos-díjat, a mártír miniszterelnök feleségéről elnevezett gróf Zichy Antónia-díjat pedig Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vehette át a Magyar Batthyány Alapítvány szerdai budapesti rendezvényén.

Felvidék

Több tucatnyi helyszínen tartottak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken szerdán.

Pozsonyban a megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál délután idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket két éve sikerült felújítani a magyar állam támogatásának köszönhetően. A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya által szervezett rendezvényen az esős idő ellenére mintegy százan vettek részt, köztük Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, a napokban létrejött egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség vezetői, illetve a közélet számos szereplője is.

A rendezvény szónoka, Kovács László történész és pedagógus beszédében a magyarok legszomorúbb emléknapjai egyikének nevezte október 6-át.

A tizenhárom aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született.

Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Megemlékezés Aradon

Járványellenes intézkedések mellett emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc 172 évvel ezelőtt kivégzett tábornokairól Aradon. A városban szerdára meghaladta a hét ezreléket fertőzöttségi ráta, ami azt jelenti, hogy ezer lakosból több mint heten fertőződtek meg az elmúlt két hétben. A résztvevőknek a beltéri és szabadtéri rendezvényeken is maszkot kellett viselniük.

A minorita templomban tartott szentmisén Kovács Gergely érsek szentbeszédében elmondta: egyházi gyakorlatban a hitükért meghalt keresztényeket tekintik vértanúknak. Aradon azonban a nemzet vértanúiról beszélünk. Ők nem a hitükért, hanem a magyar szabadságért áldozták életüket. Többségük nem magyarnak született, de felesküdött Magyarországra, és az adott szavához a végsőkig hűséges maradt.

A Megbékélés parkjában, a Szabadság szoborcsoport mellett tartott beszédében Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja kijelentette: az 1948-ban kialakított törvényi keretek ma is érvényesek és korszerűek.

Megemlékezés az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, Arad. Fotó: MTI

Az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök vértanúsága a főkonzul szerint azt üzeni a jövendő magyarjainak, hogy az áldozatként hullatott vérből mindig új élet sarjad.

“Nem engedhetünk a 48-ból mert korszerűen gondolkodunk a jelen folyamatairól és a jövőnkről, hűen 1848-49 haladó szellemiségéhez. Nem engedünk szabadságunknak, független államiságunknak és nemzetünk polgárosodásának eszméjéből” – fogalmazott a főkonzul.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett, hogy a szövetség számára Arad nemcsak a vértanúk példáját, hanem a Szabadság-szoborcsoport kiszabadításának és újbóli felállításának a küzdelmét is jelentette.

Calin Bibart, Arad polgármestere gratulált a magyarságnak, amiért évről évre megemlékeznek a hőseikről.

Hozzátette: a tábornokok a szabadság és a méltóság ideáljáért áldozták fel az életüket, és a nemzet szeretete állt az ideáljaik mögött.

Az estébe hajló aradi megemlékezés koszorúzással zárult.

Megemlékezés az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, Arad. Fotó: MTI

Megemlékezések Erdély más magyar lakta településein

Városi megemlékezés az aradi vértanúk emléknapja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, a vértanúk emlékére állított kopjafáknál tartott ünnepségen 2021. október 6-án.

Megemlékezés az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, Sepsiszentgyörgy. Fotó: MTI

Ünnepi felszólalások hangzottak el Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopánál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen a kolozsvári Házsongárdi temetőben 2021. október 6-án.