250 milliárd forintot is bőven meghaladhatja a Liget Budapest projekt összköltsége, de mit kapunk ezért?
A kulturális nagyberuházások szinte mindenhol megosztók, de a jól kigondolt projektek aztán a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként működnek – mondták el az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című, szombat esti panelbeszélgetésén résztvevő nemzetközi szakemberek.
Dr. Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa 250 milliárdra saccolta a Liget Budapest projekt összköltségét még 2017-ben, ahogy ezt a TV2 műsorában hallható. Azóta az munkadíjak és az anyagköltségek drasztikus drágulása miatt most 2021-ben ez a szám jóval több lehet, így a címben is megfogalmazott összeg nagyon szerény becslés, és inkább a 300 milliárdos költségvetés állhat közelebb a valósághoz. Az elmúlt években pontos számot nem osztottak meg a
A közpénzből megvalósuló Liget Budapest projektet Magyarországon erős politikai “egyet nem értés” övezi, de ez New Yorkban sem ismeretlen jelenség a kulturális nagyberuházásoknál – mondta a beszélgetést vezető Szántó András New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője.
Emlékeztetett arra,
a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült például az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány, alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Ami hiányzik még, az a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg – tette hozzá.
Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton.
Kiemelte, egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.
A SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra. Az Új Nemzeti Galériát ezért a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba.
“Kiterjesztjük a parkot, amely szinte egybefolyik a múzeumépülettel” – fogalmazott az olasz építész.
Serena Di Giuliano elmondása szerint a tervezés első fázisban különböző napszakokban és évszakokban is bejárták a helyszínt, megfigyelték, hogyan használják az emberek a Városligetet, és úgy alkották meg az Új Nemzeti Galéria terveit, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz.
Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta,
azok a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek.
A kulturális nagyberuházások sajnos mindenhol költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni – közölte.
David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte a rövidesen megnyíló a Magyar Zene Házát, amely transzparens tereivel kiválóan illeszkedik a környezetéhez, de az egész projektet jellemzi az átjárhatóság – jegyezte meg.
Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója felidézte, hogy mintegy harminc éve ismeri Budapestet, attól az időszaktól kezdve, amikor a McDonald’s megérkezett ide, és “mégsem vette el a magyarok kedvét a lángostól”.
Akkoriban éppen a Bécs-Budapest világkiállítást tervezték, amelytől végül vissza kellett lépnie Magyarországnak, így nem tudta úgy megmutatni az ország újjászületését, mint az éppen a Városligetben megvalósult, 1896-os Millenniumi kiállítás.
A most zajló Liget Budapest projekt sokban kapcsolódik a Millenniumi kiállításhoz, de azzal ellentétben nem csupán egy egyszeri eseménysorozat, hanem hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Ezt segíti az a kreatív dinamizmus, amellyel a beruházás viszonyul a Városliget tradícióihoz – emelte ki, hozzátéve: a hagyomány nem csupán a nosztalgiázásról szól.
Graham Bell emlékeztetett arra, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a kulturális örökségről vallott gondolkodás.
“Korábban azt szoktuk meg, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, majd magunkban továbbgondoljuk, de ma már egyre inkább részévé akarunk válunk a történetnek” – mondta a brit szakember.
A Liget Budapest projekt erről is szól, ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel, hiszen itt a részek egyensúlyban vannak és kiegészítik egymást – közölte Graham Bell, hozzáfűzve: a szépség és a fenntarthatóság együtt van meg a Liget Budapest projektben.
Serena Di Giuliano a beszélgetést követően az MTI-nek elmondta: az Új Nemzeti Galéria egész tervezési folyamata az épület parkkal kialakított kapcsolatán alapult, egyaránt vizsgálták a leendő múzeum hatását a közvetlen környezetére és a Városliget egészére is.
Ez az épület nem jöhetne létre sehol máshol, nem létezhet a Városliget jelentette kontextus nélkül
– hangsúlyozta.
Mint felidézte, részletekbe menően feltárták az épület várható ökológiai lábnyomát, hogy az ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál. Ennek érdekében például a lehető legkisebb alapterülettel számoltak, a Városligethez szabták az épület arányait és a környező növényzetet is figyelembe vették a lépcsők és rámpák, de még a kiállítási terek tervezésénél is.
Ez egyébként nem egyedülálló a SANAA tervezte épületeknél, hiszen az iroda egyik legfontosabb alapelve az épített és a természeti környezet közötti összhang; ebbe beleértendő nemcsak az elkészült épület, hanem az építkezés folyamata is
– mondta el Serena Di Giuliano.
