Így fog kinézni a recski haláltábor megújuló emlékparkja

A Recski Nemzeti Emlékpark tervpályázatának eredményhirdetésén kiderült, melyik pályázat lett a nyertes, és hogy fog kinézni az egykori haláltábor megújított emlékhelye. 

1950. július 19-én hozták létre a kommunista diktatúra leghírhedtebb haláltáborát a Heves megyei Recsk közelében. A szovjet Gulág mintájára működő táborban 1950 és 1953 között mintegy kétezer ember raboskodott. A hírhedt kényszermunkatáborban ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett megterhelő munkával igyekeztek megtörni a rabokat. Sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe.

A nagyjából téglalap alakú, mintegy 1600 méter hosszú és 600 méter széles területet három méter magas, kettős drótkerítés vette körbe, az ötven méterenként felállított tornyokban géppuskás őrök teljesítettek szolgálatot, írja a kekesonline.hu. A 8 lakóbarakkot a foglyok építették főként fából, a munka szabotálásával és különböző fegyelmi vétségekkel gyanúsítottakat büntetőbarakkban különítették el.

A titokban tartott haláltáborból három év alatt mindössze két embernek sikerült megszöknie.

Egyikük 1950 augusztusában átjutott Csehszlovákiába, de miután családtagjait itthon letartóztatták, feladta magát. 1951 májusában egy nyolcfős csoport is kijutott, de csupán Michnay Gyulának sikerült Nyugatra szöknie. Ő a Szabad Európa Rádió adásában beszámolt a recski tábor létezéséről és 600 rabtársa nevét sorolta fel, sokuk hozzátartozói akkor hallottak először halottnak hitt családtagjaikról.

Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében számoltatta fel a tábort, és a szabaduló foglyokkal aláírattak egy dokumentumot, miszerint erről a helyről soha nem beszélhetnek.

Érdemes elolvasniTudtad? Az oroszok százezreket vittek el munkatáborokba, és ott 300 ezer magyar halt meg – a Málenkij Robot története

Megújul az emlékhely

32 évvel a rendszerváltás után méltó emlékhely épülhet a kényszermunkatábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre.

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által meghirdetett tervpályázat bírálóbizottságához tíz tervező iroda pályázott, s a zsűri egyhangú döntése alapján

a nyertes az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorciuma.

A rendezvényen Fajcsák Dénes, a bírálóbizottság társelnöke, Heves megyei állami főépítész azt hangsúlyozta: az emlékezés nagyon fontos a jövő generáció számára, ezért hiánypótló a beruházás.

Kis Miklós, a Recski Szövetség elnöke a Rákosi-korszakra utalva leszögezte:

“ennyi disznóság nem múlhat el nyomtalanul”.

“Örülünk, hogy jó úton halad az emlékhely ügye” – tette hozzá.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója elmondta: a levéltár őrzi az államvédelem, s így a recski tábor illetve a foglyok iratait.

“Itt nekünk dolgunk van” – fűzte hozzá a főigazgató.

Kiemelte: az emlékhely a nemzeti örökség méltó része lesz.

A BFK tájékoztatása szerint a megújult emlékpark a tervek szerint 2024-2025-re válik látogathatóvá a nagyközönség számára.

A épüljön meg a Recski Nemzeti Emlékpark, látogatóközpont és interaktív, modern technológiát felhasználó kiállítás a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása és a jövő nemzedék oktatása-nevelése céljából.