Biden-Putyin: fenyegetőzések vannak, megegyezés nincs

Két órán át tárgyalt egymással a két nagyhatalom vezetője. Az esemény után kiadott sajtónyilatkozatok és a nemzetközi elemzések is arra utalnak, hogy a felek álláspontjai nem közeledtek egymáshoz.

Az ukrajnai helyzet rendezése okán életre hívott online találkozót – szokás szerint – mindkét ország első embere eltérően értékeli. Nagyon régen nem volt ilyen feszült a helyzet a nagyhatalmak között, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egyenesen

az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonló helyzet kialakulását vizionálja abban az esetben, ha rövid időn belül nem sikerül előrelépést elérni.

Erre egyelőre nem sok esélyt látni, mindketten mereven ragaszkodnak az elképzeléseikhez.

Biden kifejtette, hogy egyre növekvő aggodalommal figyeli az Egyesült Államok az Oroszország nyugati határain történő csapatmozgásokat, melyet egy lehetséges, Ukrajna elleni katonai támadás előkészítéseként értékel. Világossá tette, hogy ha ez megtörténik, annak komoly következményei lesznek mind a két ország kapcsolatát, mind az orosz fél elleni gazdasági szankciók kibővítésének tekintetében. Márpedig az offenzíva valós veszély, a 2014-es krími háború, mely a félsziget orosz befolyás alá kerülésével végződött megmutatta, hogy

a Kreml nem fél kihasználni hadserege erejét.

Ugyanakkor valószínűleg sem Amerika, sem a vele szövetséges NATO nem kockáztatna meg egy nyílt összecsapást, inkább gazdasági nyomásgyakorlással elvágná Oroszországot a nemzetközi kereskedelemtől, beleértve a tervezett Északi áramlat 2. gázvezeték megépítésének megakadályozását is.

Putyin ellenben visszautasítja a vádakat és azokat Oroszországgal szembeni agresszióként értelmezi. Mint néhány nappal ezelőtt kifejtette, ragaszkodni fognak az észak-atlanti szervezet terjeszkedésének korlátozásához, mely veszélyt jelenthet a keleti országra nézve és

nem fogják hagyni, hogy „az Orosz Föderációt fenyegető fegyverrendszereket telepítsenek a határ közvetlen közelébe”.

Konkrét jogi garanciákat követelnek területük sérthetetlenségének megőrzése érdekében, valamint egyértelművé tette, hogy ezek megléte elengedhetetlen a tárgyalások folytatásához. Az orosz államfő szerint a korábbi megbeszéléseken elhangzottakkal ellentétben nem teljesültek a NATO és az USA erre tett ígéretei és ez vezetett a mostani fagyos diplomáciai viszonyhoz.

Bár mindkét fél a maga részéről sikerként könyvelte el az egyeztetést, kérdés, hogy valóban lehet-e győztest hirdetni. Mindkét vezető komoly hatalom birtokosa és mindkettejüknek vannak eszközök a másik sakkban tartására. A tárgyalások minden bizonnyal folytatódni fognak, ám amennyiben nem sikerül egyhamar legalább néhány problémára megoldást találni, a mostaninál is súlyosabb események várhatóak.

Érdemes elolvasniJanuárban kitörhet az orosz-ukrán háború