Kirándulás a Zsámbéki-medence romtemplomainak világában
Budapestet nyugati irányba a Budakeszi úton elhagyva a Zsámbéki-medencébe érkezünk. A területet a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse és az Etyeki-dombság határolja, ez a főváros előszobája, amely tele van kulturális és természeti értékekkel. Most legrégebbi egyházi létesítményeit vesszük célkeresztbe.
A II. kerületből kilépve, közvetlenül a fővárossal összenőtt Budakeszire érünk. A római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások során középkori templom falcsonkjait tárták fel, amit romkertként mutatnak be. A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás a téglalap alakú hajóval, amelyet a XV. században bővítettek és stílusjegyei gótikus formavilággal bővültek. A középkor folyamán a templomot és a templom körüli temetőt kerítőfallal vették körül.
Budajenő határában, a régi temető fölött, felsétálva a kálvária stációi között, egyhajós, nyeregtetős kápolna áll szabadon, melynek története a XII. századig nyúlik vissza. A dombot uraló kis templom belső értékei közül ki kell emelni a sekrestye ajtaja fetti falrészbe ágyazott, durván mintázott, román stílusjegyeket mutató kőfaragványt, de faragott részleteket a külső felületeken is találunk. A bejutáshoz érdemes a látogatásunk előtt telefonon felvenni a kapcsolatot a plébániával.
Tök községtől keletre, a falu határában szabad fennsíkon áll a román stílusú, XII. századi templom romja. Jelenleg szántóföld veszi körül. Téglalap alaprajzú hajójához félköríves szentély csatlakozik, felmenő falai azonban számos helyen leomlottak, vagy éppen omladoznak. Érdekessége a megmaradt falaknak, ahogy az egykori település utolsó maradványaként, minden viszontagság ellenére ma is büszkén uralják a határt. Autóval Perbál felől érdemes megközelíteni: mielőtt Tök településére érkeznénk, látható az útról és jó minőségű földúton „torony iránt” könnyedén odajuthatunk.
A térség leghíresebb építménye a zsámbéki kolostor- és templomrom. Az eredetileg román stílusú bazilikát és a hozzá csatlakozó premontrei kolostort bizonyosan 1235 előtt építették, Keresztelő Szent János tiszteletére. Az 1470-es években a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta és ekkoriban gótikus stílusú átépítések jellemezték az épületet. A török az egyházi létesítményt erődítéssel is ellátta és katonai funkciót adott neki. Pusztulása az 1763-ban bekövetkező földrengés és a lakosság ezt követő bontási munkáinak következménye. A templomrom műszaki állapota mára tarthatatlanná vált és azonnali beavatkozást igényel. A megoldások hátterét képező kutatásokat, állapotfelmérését megkezdték, a műemlék jövőjével kapcsolatos döntéseket egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. A romkonzerválás, romkiegészítés, visszaépítés, részleges visszaépítés és ezek kombinációi mind szerepelnek Zsámbék megmentésének lehetséges tervei között.
Csabdi egykori templomának történetét az elégtelen írott források miatt nehéz rekonstruálni. Valószínűleg a XII-XIII. században épült román stílusban és a XVI. századig állt, akkor – feltehetően a török pusztítás következtében – elhagyatottá vált és rommá lett. A falu központjától pár percre nyugati irányban, az erdő ölelésében egy zsáktelken található a körárokkal körülvett, méltóságot sugárzó „pusztatemplom”.
Érdemes elolvasniBemutatjuk a keszthelyi Festetics-kastélyt
Budapest irányába visszakanyarodva az egykori biai, ma biatorbágyi református temetőben található a XIII. századi román jegyeket mutató, később többször átépített Szent Kereszt-romtemplom. Az eredeti település is ezen a dombon helyezkedett el, mely ma már kicsit odébb tolódott. A régi katolikus temető protestánssá változott, a török háborús idők elmúltával a környék megfogyatkozott magyar lakossága pedig németajkúakkal egészült ki. A társadalmi átalakulásokat előidéző háborúk mintegy jelképeként a templom előterében a II. világháborúban elesett és végső nyugalomra helyezett szovjet katonák fejfái láthatóak. Bia lenyomata a környék történelmének, ahol a változás és az állandóság kiegészíti egymást.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Vasútépítő munkások találtak egy 5 ezer éves pincét
Rájöhettek, mitől vált olyan kietlenné a Mars felszíne
Zelenszkij: Jövőre döntő csapást kell mérnünk Oroszországra, hogy ne fenyegesse többé Európát
A Föld első csúcsragadozója teljesen már étrenden élt, mint eddig gondolták
Túrázz a levelek színkavalkádjában: őszi kirándulási tippek – Spinanga
A Nagyszebeni kézirat a 16. században íródott, és rakétákról is értekeznek benne