Ösztrogén a fogyasztói tejben: veszélyes-e a termékenységre?

Photo by Mehrshad Rajabi on Unsplash

A hormonok (például az ösztrogén) tejben és tejtermékekben való jelenlétét már évtizedekkel ezelőtt is tárgyalták. Az elmúlt néhány évben inkább az került a kutatások középpontjába, hogy a tejtermékekben lévő hormonok vajon növelik-e bizonyos daganatok, például az emlő, a prosztata vagy a méhnyálkahártya rák kialakulásának kockázatát? Illetve jelentenek-e bármilyen kockázatot a termékenységre?

Számos hormon fordul elő a tehéntejben

A szarvasmarhatej és az előtej (kolosztrum) természetes módon számos szteroid vagy peptid eredetű hormont tartalmaz. A főbb kategóriák, amelyekhez ezek a molekulák tartoznak:

az ivarmirigy (ösztrogének, progeszteron, androgének);
a mellékvese (glukokortikoidok);
az agyalapi mirigy (prolaktin, növekedési hormon) és
a hipotalamusz (a köztiagyban helyezkedik el) hormonok.

Az emlősök tejébe kiválasztott hormonoknak fontos szerepe lehet az utódok fejlődésében, érésében. Ez igaz a csecsemőkre és az anyatejre is.

Az intenzív tejtermelés hatása a tehéntej hormontartalmára

A glükokortikoidok

A szintetikus glükokortikoidokat (olyan gyógyszerek, amelyek fő hatása a különböző gyulladások gátlása) széles körben alkalmazzák az intenzív állattenyésztés során. Például a kérődzők bizonyos anyagcsere-betegségei esetén, vagy más gyulladásos megbetegedések kezelése során. Ezek koncentrációja az ehető szövetekben (hús) és a tejben is megemelkedhet.

Ezen túl külső stressz források, mint például a szállítás, takarmányváltás, a környezeti változások stb. szintén megemelhetik a természetes glükokortikoidok szintjét a tejben.

Egyelőre hiányosak az ismeretek a tejben lévő glükokortikoidok lehetséges felszívódásával és ennek következtében a biológiai hatásaival kapcsolatban.

Az ösztrogének

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a táplálék eredetű ösztrogének körülbelül 60-80 %-a a tejből és tejtermékekből származik a nyugati étrendben.

Az intenzív gazdálkodás során az ösztrogén koncentrációja a tejben magasabb a hosszú fejési periódusok miatt, amelyek ma már a vemhességig is elnyúlnak, amikor is megemelkedik az ösztrogén koncentrációja a tehén szervezetében. A teheneket gyakran a következő várható ellés előtti 60. napig fejik. A tehenek teje a vemhesség harmadik trimeszterében akár 20-szor több ösztrogént tartalmazhat, mint a nem vemhes tehenek teje.

Photo by Joachim Süß on Unsplash

A fitoösztrogének

Manapság több növényi lisztet például szójababot használnak a szarvasmarhák takarmányozásában. A szójában nagy mennyiségű fitoösztrogén (olyan vegyületek csoportja, amelyek képesek a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni, illetve ott hatást kifejteni) található, amelyet a bélbaktériumok ösztrogénhatású vegyületté alakítanak. Hatáserősségük elmarad a szervezet által termelt ösztrogén hormonokétól. A fitoösztrogének jelenlétét a tehéntejben és az anyatejben is azonosították már.

Ki kell emelni, hogy

csökkent ösztrogénszint esetén, például a menopauza tüneteinek jelentkezésekor hasznos lehet a fitoösztrogénekben gazdag étrend fogyasztása;
kisgyermekek estében veszélyes lehet a nagy mennyiségű élelmi fitöosztrogén bevitele,
míg felnőtteknél normál, vegyes étrend esetén nem kell kockázatokkal számolni.

Fontos az alkalmazott módszertan szabványosítása

Ahhoz, hogy a különböző kutatások során megállapítsák, hogy egy hormon, vagy annak valamely bomlásterméke potenciális egészségügyi kockázatot hordoz-e, néhány kritikus pontot tisztázni kell, emelte ki egy iráni tanulmány.

Első lépésben a tejtermékekben előforduló hormonok szabad és kötött formáinak pontos mennyiségi meghatározását kell elvégezni.
Másodszor, tisztázni kell, hogy a meghatározott hormonok hány százaléka szívódik fel a gyomor-bélrendszeren keresztül. Valamint, a felszívódott hormonok hány százaléka alakul át a májban és válik a szervezet számára hozzáférhetővé.
Utolsó lépésként fontos párhuzamosan különböző labor és toxikológiai vizsgálatokat végezni a potenciális biológiai hatások bizonyítására. Ideértve a vérben jelenlévő és vizsgált hormonok jótékony vagy éppen káros hatásait is.

Photo by Jack Cole on Unsplash

A tej, tejtermékek és bizonyos daganatos megbetegedések lehetséges kapcsolata

Részben ellentmondásos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a tejet kockázati tényezőnek kell-e tekintik egyes daganattípusok szempontjából. Számos tanulmány fókuszában a magas tej illetve tejtermék fogyasztás és a here- valamint a prosztatarák előfordulása közötti kapcsolat állt.

Míg egyes tanulmányok azt mutatják, hogy összefüggés van a magasabb mennyiségű tejfogyasztás és a prosztatarák előfordulása között, más tanulmányok ezzel ellentétes eredményre jutottak. Több kutatás szerint úgy tűnik, hogy a tejfogyasztás csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát.

A tej lehetséges hatása a termékenységre

Egy tanulmány fókuszában a tehéntejben előforduló ösztrogének és a termékenység közötti kapcsolat állt.

Bár a vizsgált tanulmányok eredményei nem egyértelműek, úgy tűnik, hogy erősebbek azok a bizonyítékok, amelyek azt támasztják alá, hogy a tehéntejben lévő ösztrogén mennyisége túl alacsony ahhoz, hogy az károsan befolyásolja a felnőttek termékenységet.

Egy amerikai tanulmány is azt erősíti meg, hogy a gyakran fogyasztott élelmiszerek tipikus adagjainak hormontartalma nem mutatható ki, vagy csak olyan mennyiségben, amely a biztonsági előírások határértékin belül esik.

A tudományos szakirodalomból származó meglévő adatok áttekintése azt mutatja, hogy az állati eredetű élelmiszerek mérsékelt mennyiségű hormont tartalmaznak, emelték ki a kutatók.

Hím és nőstény egereken végzett kísérletek során azt találta egy kutatócsoport, hogy a vemhes tehén tejének (magasabb az ösztrogének szintje) fogyasztása nem befolyásolta:

sem a hím, sem a nőstény egereknél a vérplazma ösztrogén szintjét;
a méh súlyát a nőstényeknél;
a tesztoszteronszintet, továbbá a herék vagy az ondóhólyag tömegét a hímeknél.

A kapott eredmények azt sugallják, hogy a tejben lévő ösztrogének még akkor sem jelentenek kockázatot a reproduktív egészségre, ha a vemhesség harmadik trimeszterében lévő tehenektől származnak (amikor magasabb a tehenek tejében lévő ösztrogének szintje).