Mit tehetünk a rákos megbetegedések megelőzése érdekében?

Egyre többet tudunk a daganatos megbetegedésekről. Folyamatosak az áttörések az orvostudományban, a diagnosztikában és a tudományos ismeretek terén egyaránt. Ez nagyban köszönhető a kutatás és innováció terén tett erőfeszítéseknek és befektetéseknek. Minél többet tudunk, annál nagyobb előrelépést tehetünk a kockázati tényezők csökkentésében, valamint a diagnózis, a megelőzés, a kezelés és a gondozás javításában.

A Rákellenes Világnapot minden év február 4-én tartják a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) globális kezdeményezésével összhangban.

Mit mutatnak a számok?

• Évente 10 millió ember hal meg rákban a világon. Többen, mint a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis következtében együttvéve.
• A gyakori rákos megbetegedések legalább egyharmada megelőzhető. A megbetegedések további harmada gyógyítható, ha idejekorán észlelik és megfelelően kezelik.
• A rák a második vezető halálok világszerte.
• A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos halálozások 70 %-a az alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be.
• Évente milliók életét lehetne megmenteni megfelelő erőforrás menedzsmenttel és stratégiák bevezetésével a megelőzés, a korai felismerés és a kezelés területén.
• A daganatos megbetegedések teljes éves gazdasági költségét 1,16 billió USD-ra becsülik.
• Szakértők előrejelzése szerint 2030-ra 13 millióra emelkedik a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos halálozások száma.

A rák okai

A rákot számos különböző tényező okozhatja, és sok más betegséghez hasonlóan a legtöbb daganatos megbetegedés számos különböző ok-okozati tényezőnek való kitettség eredménye. Fontos megjegyezni, hogy bár egyes tényezők nem módosíthatók,

a rákos esetek körülbelül egyharmada megelőzhető az életmódbeli és táplálkozási kockázatok csökkentésével.

Kockázati tényezők, amikre hatásunk van

Alkohol

Az alkohol számos daganatos megbetegedés kockázatát növelheti. Ideértve a vastag- és végbélrák, a mell-, száj-, garat- és gégerák, nyelőcső-, máj- és gyomorrák kialakulásának kockázatát.

Túlsúly vagy elhízás

A túlsúly számos különböző ráktípus, köztük a hasnyálmirigyrák kialakulásának fokozott kockázatával hozható összefüggésbe. Általában elmondható, hogy a nagyobb súlygyarapodás (különösen felnőttkorban) magasabb kockázattal jár.

Étrend és táplálkozás

A szakértők szerint az olyan étrend, amelyben magas a vörös húsok, feldolgozott húsok, sózott ételek aránya, valamint kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, fokozottabb kockázattal jár bizonyos daganatok előfordulására. Különösen igaz ez a vastagbél, az orrgarat és a gyomorrákra.

Fizikai aktivitás

A rendszeres testmozgás nemcsak csökkenti a felesleges testzsírt és az ezzel kapcsolatos rákkockázatokat, de a fizikai aktivitás csökkentheti a vastagbél-, mell- és méhnyálkahártya rák kialakulásának kockázatát is.

Dohányzás

A dohányfüst legalább 80 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz. A füst belélegzése esetén a vegyi anyagok bejutnak a tüdőbe, átjutnak a véráramba és ez által az egész szervezetbe. Minél többet dohányzik valaki, minél fiatalabb korban kezdi el és minél tovább dohányzik, annál magasabb a kockázat.

Jelenleg a dohányzás a rákos halálozások körülbelül 22 %-ért felelős.

Ionizáló sugárzás

Bizonyos sugárforrások rákot okozhatnak. Ide tartozik a radon, a röntgensugarak, a gamma-sugárzás és a nagy energiájú sugárzás egyéb formái.

A nap, a naplámpák és a szoláriumok ultraibolya sugárzásának való hosszan tartó és védekezés nélküli kitettség melanomához és egyéb rosszindulatú bőrdaganatokhoz is vezethet.

Munkahelyi veszélyek

Vannak, akik az általuk végzett munkájuk miatt rákkeltő anyagok hatásának vannak kitéve. Például a festékiparban dolgozóknál a szokásosnál gyakrabban fordul elő húgyhólyagrák. Az azbeszt pedig mellhártya daganatot okozhat.

Fertőzések

A fertőző ágensek évente mintegy 2,2 millió rákos halálesetért felelősek. Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a rákos megbetegedéseket úgy lehet elkapni, mint egy fertőzést; inkább a vírus olyan változásokat okozhat a sejtekben, amelyek nagyobb valószínűséggel rákossá válnak.

A méhnyakrákos esetek mintegy 70 %-át a humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza, míg a hepatitis B és C vírus májrákot és non-Hodgkin limfómát okozhat, az Epstein-Barr vírus szintén okozhat limfómát.

A bakteriális fertőzéseket korábban nem tekintették rákot okozó ágenseknek. Újabb tanulmányok kimutatták, hogy a gyomor helicobacter pylori fertőzése miatti esetleges gyomornyálkahártya-gyulladás növeli a gyomorrák kockázatát.

Az egyén által nem befolyásolható kockázati tényezők

Életkor

Egyes daganattípusok az életkor előrehaladtával nagyobb kockázatot jelentenek.

Rákkeltő anyagok

Bizonyos rákkeltő anyagoknak való egyéni kitettség nem, vagy csak nagyon kismértékben befolyásolható.

Genetika

Vannak, akiknek magasabb lehet a genetikai hajlama bizonyos daganattípusok esetén. Ilyen lehet például bizonyos típusú emlő-, vagy például a vastagbélrák egyénileg magasabb kockázata.

Az immunrendszer

A legyengült immunrendszerű embereknél nagyobb a kockázata bizonyos típusú daganatok kialakulásának. Ide tartoznak azok az emberek, akik szervátültetésen estek át, olyan gyógyszereket szednek, amelyek elnyomják az immunrendszerüket, akik HIV/AIDS-fertőzöttek, vagy más olyan betegségben szenvednek, amely csökkenti a betegségekkel szembeni immunitásukat.

A rák jelei és tünetei lehetnek

A sokféle ráktípusnál a tünetek változatosak, és a betegség lokalizációjától függenek. Vannak azonban olyan kulcsfontosságú jelek és tünetek, amelyekre figyelni kell, többek között:

• Szokatlan csomók vagy duzzanat – a rákos csomók gyakran fájdalommentesek, és a rák előrehaladtával megnövekedhetnek;
• Köhögés, légszomj vagy nyelési nehézség – figyeljünk oda a tartós köhögési epizódokra, légszomjra vagy nyelési nehézségre;
• Váratlan vérzés – magában foglalja a hüvelyből, végbélből származó vérzést, vagy a székletben, vizeletben vagy köhögéskor talált vért;
• Megmagyarázhatatlan fogyás – nagymértékű megmagyarázhatatlan és nem szándékos fogyás rövid idő alatt (pár hónap);
• Étvágytalanság – a szokásosnál hosszabb ideig tartó étvágytalanság;
• Gyomorégés vagy emésztési zavar – tartós vagy fájdalmas gyomorégés vagy emésztési zavar;
• Változások a székletürítésben – például székrekedés, hasmenés és/vagy vér található a székletben;
• Fáradtság – ami rendkívüli fáradtságként és súlyos energiahiányként jelentkezik. Ha a fáradtságot rák okozza, általában más tünetei is vannak;
• Fájdalom – magában foglalja a megmagyarázhatatlan vagy folyamatos fájdalmat, vagy periodikus fájdalmat;
• Új anyajegy vagy anyajegy változásai – a méretben, alakban vagy színben bekövetkezett változások, és a kérgessé váló, vérző vagy levedző bőrelváltozás mind intő jel;
• A vizeletürítéssel járó szövődmények – ideértve a sürgős, gyakrabban történő vizelést, az akadozó / akadályozott vizeletürítést, vagy a fájdalmat vizelés közben;
• Szokatlan elváltozások az emlőben – így a méretben, alakban bekövetkezett vagy tapintással érzékelt változások, a bőrelváltozás vagy fájdalom;
• Gyulladás vagy fekély, amely nem gyógyul – beleértve a foltot, fájó sebet vagy szájfekélyt;
• Erős éjszakai izzadás – nagyon erős, áztató éjszakai izzadás.

Nagyon fontos az egyéni felelősségvállalás

Elengedhetetlen, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra. Így például nagyon fontos a vastagbélrák szűrés, hölgyek esetén a méhnyakrák és emlőrák szűrés, valamint férfiak esetén a prosztatarák szűrés. Akiknek sok anyajegye van, azoknak 6 havonta, évente ajánlott az anyajegyszűrés. Fontos a szájhigiénia és a rendszeres fogorvosi vizit. Az otthoni rendszeres önvizsgálat szintén lényeges például anyajegyek, emlő, vagy a herék esetén.

Az egészséges életmód, így a rendszeres fizikai aktivitás és táplálkozás szintén fontos a megelőzés szempontjából. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése is igen lényeges.

Érdemes elolvasniÉvente 2 millió ember veszti életét foglalkozási megbetegedések és munkahelyi balesetek következtében