De legalábbis a legegyszerűbb és a legolcsóbb, írja a Nature Energy folyóiratban megjelent új tanulmányra hivatkozva az IFLS.
Az emberi tevékenység által előidézett éghajlatváltozás miatt nagy bajban vagyunk – ezzel nagyjából minden kutató egyetért. Azonban a helyzet kezelésére adott lehetséges megoldások alkalmazásában már kevésbé egységesek a vélemények. Ami biztos, hogy a megújuló energiaforrások, mint a nap és a szél nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszanak a jövő energiatermelésében, ám nem biztos, hogy ezek önmagukban elégségesek lesznek.
A globális felmelegedés katasztrofális következményeinek minimalizálása érdekében az emberiségnek a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti átlaghoz képest 1,5 C-os szint alatt kell tartania.
Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy az energiatermelés 2050-re elérje a nulla százalékos károsanyag-kibocsátást. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a nap- és szélerőművek jelentős felfutásával elérhető a 80 százalékos eredmény.
A teljes siker eléréséhez az energiatárolási és a villamosenergia-átviteli képességek terén jelentős bővítésekre van szükség. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek teljesítménye egyelőre ingadozó, illetve az általa megtermelt áram időjárásfüggő.
Tehát nem akkor állít elő energiát, amikor épp szükség van rá, hanem amikor ehhez adottak a feltételek, azaz a gigawattokat tárolnunk kell. Ha ezek a bővítések nem valósulnak meg mihamarabb, akkor egyéb, nulla szén-dioxid-emissziójú energiaforrásra van szükség – ezek lehetnek az új fejlesztésű, modern atomerőművek.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorú ellenőrzése mellett az atomenergiával biztosított megbízható energiatermelés nagy potenciális értéket képvisel a legtöbb nemzet elektromos hálózatában”
– mondta Lei Duan, a Carnegie Globális Ökológiai Tanszékének vezető szerzője.
„A szélcsendes országoknak remek alternatíva lehetnek a nukleáris erőforrások, míg a szeles helyeken csak bővíteni kellene a már meglévő rendszereket.”
A modell 42 országszintű régiót vizsgált meg és a technológia jelenlegi árai alapján becsülte meg a nulla százalékos kibocsátás elérésének legolcsóbb módját. A kutatók megállapították, hogy az atomenergia alkalmazása lenne az a forgatókönyv, amely kevesebbe kerülne.
„Elemzésünk a szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésének legolcsóbb módját vizsgálta a mai árak mellett. Megállapítottuk, hogy mai áron az atomenergia a legolcsóbb módja annak, hogy szinte mindenhol megszüntessük a villamosenergia-rendszer szén-dioxid-kibocsátását.”
“Ha azonban az energiatárolási technológiák nagyon olcsóvá válnak, akkor a szél- és a napenergia potenciálisan a legolcsóbb út a nulla kibocsátású villamosenergia-rendszerhez” – tette hozzá Ken Caldeira, a Carnegie Globális Ökológiai Tanszékének munkatársa is.
Sokan vannak, akik tartanak az atomenergiától. Az egyik fő probléma a hulladék biztonságos elhelyezése, mivel sok országban hiányoznak az ehhez szükséges megfelelő feltételek. Jó példa ennek megfelelő kezelésére Finnország, ahol egy speciális létesítményben temetik el a kimerült, de még sugárzó fűtőanyagot, amit a következő 100.000 évre lezárnak.
Egy másik gyakran felvetett kockázat a baleset lehetősége. Bár ez valós veszély, a csúcstechnológiás fejlesztéseknek és a magas követelményeket támasztó biztonsági előírásoknak köszönhetően annak az esélye, hogy megismétlődjenek a csernobili vagy fukusimai események, elenyésző.
Read alsoA franciák telerakják az országot atomerőművekkel
Forrás: