Oroszország és Ukrajna 15 pontos béketervet dolgoz ki

Oroszország és Ukrajna állítólag 15 pontos békemegállapodásról tárgyal, amely tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását eredményezné, cserébe Kijev kötelezettségvállalásaiért, miszerint – többek között – „semleges” országgá válna és elfogadná a hadsereg méretének korlátozását.

A megállapodás lehetővé tenné Ukrajnának, hogy állandó hadsereget tartson fenn, de megakadályozná, hogy valaha is csatlakozzon a NATO-hoz, vagy külföldi katonai bázisokat tartson fenn – írja a Financial Times-ra hivatkozva a Telegraph.

Hasonló, 1955-ös ígéret győzte meg a Szovjetuniót, hogy vessen véget Ausztria évtizedes megszállásának a második világháború után.

Ausztria abban az évben véglegesen semlegesnek nyilvánította magát, ami ahhoz vezetett, hogy a Szovjetunió beleegyezett csapatai kivonásába. Az osztrákok elfogadták, hogy nem csatlakoznak semmilyen katonai szövetséghez, például a NATO-hoz, és soha nem fognak külföldi katonák állomásozni Ausztria földjén.

A kompromisszum alkalmas lehet arra, hogy megfeleljen Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb követelésének: Ukrajna soha ne csatlakozzon a NATO-hoz. Más orosz követelések azonban rendkívül problematikusak lesznek Kijev számára.

Az orosz és az ukrán tárgyalópartnerek olyan tervet készítenek elő, amely a semlegesség melletti alkotmányos kötelezettségvállalást is magában foglalja – közölte a Kreml.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RBC News-nak szerdán azt mondta: „A tárgyalások nyilvánvaló okokból nem könnyűek. Ennek ellenére van némi remény a kompromisszum elérésére.”

„A semleges státuszról komoly viták folynak, természetesen biztonsági garanciákkal együtt. Ez a legfontosabb eleme a tárgyalásoknak. Vannak teljesen konkrét megfogalmazások, véleményem szerint a felek közel állnak ahhoz, hogy megegyezzenek bennük.”

Elmondta, hogy Moszkva célja Ukrajna demilitarizálása, valamint hogy megvédje Kijevtől a szeparatista, a Kreml által támogatott Donbász régióban élő embereket.

Putyin követelte az általa 2014-ben illegálisan annektált Krím orosz uralmának elismerését, illetve hogy Kijev ismerje el független államként a szeparatista donyecki és luhanszki köztársaságot.

Az orosz vezető azt mondta Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy Kijev nem mutat „komoly elkötelezettséget” követelései iránt.

Attól is tartanak, hogy Putyin a béketárgyalásokat arra használja fel, hogy időt nyerjen az Ukrajnában megrekedt és súlyos veszteségeket elszenvedett hadseregének megerősítésére.

Ukrajna visszautasította az osztrák összehasonlítást, de az országban folyó vérengzés és a Kijev ellen indított támadás ellenére optimisták az egyezség megkötésére vonatkozóan.

Mykhailo Podolyak, a tárgyaló delegáció egyik tagja azt mondta: „Ukrajna jelenleg közvetlen hadiállapotban van Oroszországgal. Következésképpen a modell csak „ukrán” lehet és csak törvényesen igazolt biztonsági garanciák fogadhatóak el.”

Podolyak a Financial Timesnak azt mondta, hogy minden megállapodás alapja, hogy Oroszország feladja azokat a területeket, amelyeket az invázió február 24-i kezdete óta szerzett.

Volodimir Zelenszkij „tisztességes békére” szólított fel „igazi, működőképes biztonsági garanciákkal”.

Az ukrán elnök kedden kijelentette, hogy országa a szövetség ígéretei ellenére nem csatlakozik a NATO-hoz. Szerdán azt mondta, a Moszkvával folytatott béketárgyalások „reálisabbá váltak”.