Néhány dalával emlékezünk a 80 éve született Illés Lajosra

Március 18-án lenne nyolcvanéves Illés Lajos, a hazai beatkorszak legnagyobb hatású, Kossuth-díjas zenekarának névadója, vezetője — írta az MTI-re hivatkozva az Új Szó portál egy összeállításban.

llés Lajos 1942. március 18-án született Budapesten. Édesapja szintén a Lajos nevet viselte, édesanyja Toldy Irén volt. Apja a budapesti Ganz-Mávag műszaki középvezetője volt, aki nem kis áldozatok árán vett részletre zongorát egyszobás lakásukba, hogy fia zenét tanulhasson. Az Illés együttes 1957-ben családi vállalkozásként alakult, a zenekarban testvére, Illés Károly szaxofonozott. Az Illés együttes 1963-ban első lett a sportcsarnokbeli amatőr fesztiválon, és a közönség őrjöngése miatt a kultúrpolitika illetékesei majdnem feloszlatták őket. A zenekar aranykorának az 1965 és 1973 közötti időszakát szokás tekinteni, amikor Bródy János, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs mellett Pásztory Zoltán voltak Illés Lajos társai a zenélésben.

1966-ban a Táncdalfesztiválon a megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk a közönséget is megosztotta, de az 1968-as fesztiválról szinte minden díjat elhoztak a fődíjjal együtt az Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel.

Illés Lajos is írt slágereket: Óh, kisleány, Lehetett volna, Élünk és meghalunk, Miért hagytuk, hogy így legyen, Jelbeszéd.  Lírai hangvételű dalai inkább Koncz Zsuzsa lemezein kaptak helyet: Szőke Anni balladája, Ez az a ház, Amikor…, Valahol egy lány.

Az Illés hihetetlen népszerűségre tett szert, ők lettek a magyar Beatles. Szövegeik a kor életérzéseit fejezték ki, nemegyszer alig burkolt rendszerkritikával. Sokrétű, változatos zenéjük a Kárpát-medencei és a balkáni népzene elemeit is felhasználta. A hatalom megpróbálta kontrollálni, kordában tartani, de ugyanakkor az ifjúság megnyerésére felhasználni őket. Rengeteg pénzt hoztak a hanglemezgyárnak és a koncertrendező irodának, mégis szinte állandó nyomás alatt dolgoztak és éltek; rendre kifogásolták szövegeiket, nyilatkozataikat, sőt viselkedésüket is. 1970-ben Budapesten nem léphettek fel, így lettek akkor a vidék legjobb zenekara.

Illés Lajos – FB – Illés Lajos emlékére

Illés Lajos belefáradt a hercehurcákba, meg abba is, hogy az együttesnek írt számai rendre a Koncz-lemezekre kerülnek, ezért 1973 novemberében feloszlatta a zenekart, amelyben akkorra már a tagok zenei elképzelései is távol kerültek egymástól.1973 és 1982 között a zenekar még új módon összeállt, de ezek után Illés Lajos egyre inkább a zeneszerzés felé fordult. 1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma, ezen a dalait a rockzene olyan kiválóságai énekelték, mint Demjén Ferenc vagy Somló Tamás. Az album utolsó dalát „Ennyi?” címmel maga Illés Lajos játszotta el, a dal talán szimbolikusan jelzi is egy korszak végét.

1992-ben a Szentendrei-szigeten lévő Kisoroszi református gyülekezetének kántora lett, ahol felesége lelkész volt. Komponált zenés játékot (Liliomfi), oratóriumot (Velünk az Isten, Magyar ének) és rockoperát (Betlehem csillaga). Erről az időszakról bővebben olvashatnak a reformatus.hu portál megemlékező cikkében.

Illés lajos – FB – Illés Lajos zenei öröksége

A zenész fellépett az Illés együttes nosztalgiakoncertjein is (1981, 1990, 1996, 2001), de a 2005-ös két koncertet Csíkszeredán majd a Sziget Fesztiválon búcsúvá változtatta a dobos, Pásztory Zoltán halála.

Két évvel később, 2007. január 29-én rövid, súlyos betegség után Illés Lajos is elhunyt. Felesége zárta le a szemét, de utolsó pillanatig mellette volt három fia, Dávid, Áron és Bence is.

Érdemes elolvasniNéhány dalával emlékezünk Máté Péterre, aki ma lenne 75 éves