EU-csúcs: az uniós vezetők megosztottak az orosz olajat érintő szankciók szükségességében

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU csúcstalálkozójára érkezve.

Mint mondta: “Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent”. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

“Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból” – vélekedett.

Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. “A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért” – szögezte le.

Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta:

“az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal”.

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani.

Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg “Oroszország nem lép át egy másik határvonalat”. “Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk “– jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a “barátságtalan országoknak”, kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira:

“Nem állhatunk önmagunkkal háborúban” – jelentette ki. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon.