Oroszország egyik utolsó független hírportálja is felfüggesztette működését
Oroszország egyik utolsó független hírportálja bejelentette, hogy bezár, amíg az ukrajnai háború tart, írja az Euronews.
Novoja Gazeta
A Novaja Gazeta közleményében azt írta, hogy két figyelmeztetést is kaptak az orosz sajtófelügyelettől, a Roszkomnadzor-tól, ami miatt veszélybe került a működési engedélyük, ezért döntöttek a tevékenységük felfüggesztése mellett.
A lépés egy olyan időszakban történik, amikor az orosz hatóságok fokozzák a nyomást a kritikus és független hangok ellen.
A lap szerint a Roszkomnadzor figyelmeztetése arról szól, hogy megsértették az orosz “külföldi ügynökökről” szóló, ellentmondásos törvényt.
A Novaja Gazeta konkrétan azért kapott figyelmeztetést, mert nem írta le, hogy az egyik cikkében említett nem kormányzati szervezetet az orosz hatóságok “külföldi ügynöknek” minősítették, ahogy azt a törvény előírja.
A “külföldi ügynökökről” szóló törvényt a Kremlt kritizáló szervezetekkel szemben alkalmazzák, és az ilyennek minősített személyeket a publikációkban közzé kell tennie a híroldalaknak.
“Nincs más lehetőség. Számunkra, és tudom, hogy Önök számára is, ez egy szörnyű és fájdalmas döntés. De meg kell védenünk egymást”
– írta Muratov a lap olvasóihoz intézett levelében.
A lap március 22-én kapta az első figyelmeztetést a Roszkomnadzortól, majd hétfőn a másodikat.
Kemény fellépés a szabad sajtó ellen
Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország keményen fellépett a hazai médiával szemben, több olyan törvényt is elfogadott, amelyek súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki az ukrajnai “különleges katonai műveletről” szóló, a Kreml szerint hamis információk terjesztéséért.
A Novaja Gazeta közel 30 éve közöl vizsgálatokat az oroszországi korrupcióról és az emberi jogok megsértéséről.
Több újságírót is meggyilkoltak, köztük Anna Politkovszkaját,
akinek 2006 októberében történt meggyilkolását a Kremlhez kapcsolták a Csecsenföldön elkövetett bűncselekményekről szóló oknyomozó munkája miatt.
Ahogy mi is megírtuk, a Novaja Gazeta főszerkesztője, Dmitrij Muratov 2021-ben a Nobel-békedíjat is megkapta a Moszkva fenyegetései közepette végzett munkájáért, részletek.
Az újság kezdetben dacolt az orosz tudósítási korlátozásokkal a háború kezdetén, orosz és ukrán nyelven is publikált, de később az úgynevezett “álhírekről” szóló ellentmondásos orosz törvény értelmében kénytelen volt eltávolítani a tartalmakat.
Bárki, akit bűnösnek találnak abban, hogy nemzetközileg “hamis” információkat terjesztett az orosz hadseregről és/vagy más szervezetekről külföldön, akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat.
Muratov hozzátette, hogy munkatársai az orosz invázió kezdete óta 34 napon át “katonai cenzúra körülményei között” folytatták a munkát.
Kreml a világ ellen
A Kreml nemrég több orosz médiumnak is megtiltotta, hogy interjút közöljön Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
“Egy ország média nélkül, vita nélkül, politikai verseny nélkül, teljes jogú parlament nélkül”
– mondta Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak.
A Twitteren a Riporterek Határok Nélkül nevű civil szervezet is reagált, felszólítva a hatóságokat, hogy hagyjanak fel a “cenzúra politikájával”.
Hétfőn Oroszország két német médium, a Deutsche Welle (DW) és a Bild ellen is tovább keményített az ukrajnai háborúról szóló tudósításaik miatt.
A DW maga is felkerült a “külföldi ügynökök” listájára, de megfogadták, hogy folytatják az orosz közönségnek szóló tudósításokat annak ellenére, hogy a hónap elején már betiltották őket az országban.
Eközben a Bild honlapját hétfőn blokkolták az orosz ügyészség kérésére.
A Bloomberg is azt közölte, hogy felfüggeszti oroszországi, illetve fehéroroszországi tevékenységért az Ukrajna elleni orosz invázió miatt, írja a Vg.hu.
