Ezt nem láttuk jönni: Oroszország is elfogadta az orosz inváziót elítélő ENSZ-nyilatkozatot
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken “mélységes aggodalmának adott hangot Ukrajna békéjének és biztonságának fenntartása miatt” és a testület az invázió óta tett első nyilatkozatában támogatta az ENSZ főtitkárának a békés megoldásra irányuló erőfeszítéseit, írja a Reuters.
A pénteken elfogadott rövid szöveget Norvégia és Mexikó készítette, amit a Biztonsági Tanács teljes konszenzussal fogadott el, beleértve az orosz képviselőt is.
Moszkva egyelőre nem kommentálta az esetet.
“A Biztonsági Tanács emlékeztet arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében minden tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy nemzetközi vitáit békés úton rendezze – áll a nyilatkozatban”.
“A Biztonsági Tanács határozottan támogatja a főtitkárnak a békés megoldás keresése érdekében tett erőfeszítéseit.”
Guterres üdvözölte a tanács pénteki támogatását és kijelentette, hogy “erejét nem kímélve fog munkálkodni az életek megmentésén és a szenvedés csökkentésén”.
A főtitkár a múlt héten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben.
Látogatásai előkészítették az utat az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közös műveletei előtt, amelyek során mintegy 500 civilt evakuáltak Ukrajna kikötővárosából, Mariupolból és az ostromlott Azovstal acélgyárból.
Az Oroszország által február 24-én indított offenzívát a Kreml továbbra is “különleges katonai műveletnek” nevezi, Guterres ellenben “abszurd háborúnak” minősítette.
Oroszország február 25-én megvétózta a Biztonsági Tanács határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva invázióját.
Kína, az Egyesült Arab Emírségek és India tartózkodott a szavazáson. A tanácsi határozat elfogadásához kilenc igen szavazat szükséges, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország vagy Nagy-Britannia vétója nélkül.
A 193 tagú ENSZ Közgyűlés, ahol egyetlen országnak sincs vétójoga, azóta elsöprő többséggel fogadott el két határozatot, amelyek jól illusztrálják Oroszország nemzetközi elszigeteltségét. Az ilyen határozatok nem kötelező érvényűek, de komoly politikai súlyuk van.
A Közgyűlés elítélte Oroszország “Ukrajna elleni agresszióját”, követelve a harcok beszüntetését és az orosz csapatok kivonulását, valamint a segélyszállítmányok bejutásának biztosítását és a polgárság védelmét. Emellett bírálta Oroszországot, amiért “szörnyű” humanitárius helyzetet teremtett.
