Kína-párti, keményvonalas exrendőr Hongkong új ura

Zárt szavazást követően John Lee-t nevezték ki Hongkong új vezetőjévé, amelyben ő volt az egyetlen jelölt.

Kinevezését a BBC szerint a kínai kormány azon lépésének tekintik, hogy megerősítse a város feletti uralmát.

Lee Peking elkötelezett támogatójaként vezette 2019-ben a demokráciapárti tüntetők elleni, gyakran erőszakosan fellépő rendőri egységeket.

Lee azt a most leköszönő Carrie Lamet váltja, aki 2017 óta volt hivatalban és aki mindig is kedvelt helyettesének tartotta Lee-t. Lam már korábban bejelentette, hogy nem kíván egy második ciklust is eltölteni a város élén.

Hongkong vezetőit egy körülbelül 1.500 tagból álló, zártkörű bizottság választja ki, akik szinte mind Peking-pártiak – bár ezúttal ez nem volt lényeges, hiszen csak egy jelölt volt a posztra.

Bár Lee élvezi Peking támogatását, a közvélemény számára rendkívül népszerűtlen a 2019-es, máig vitatott kiadatási törvény miatti tüntetések során a demonstrálók elleni fellépés felügyeletében játszott szerepe miatt.

Lee a zavargások ellenére továbbra is támogatja a rendeletet annak ellenére, hogy heves bírálatok érték, amiért rendőrség vízágyúkat, gumilövedékeket, könnygázt és esetenként éles lőszert is használt a tüntetők feloszlatására.

2020-ban egy vitatott nemzetbiztonsági törvény bevezetését is támogatta, amely a politikai tiltakozás és ellenvélemény legtöbb formáját kriminalizálja és csökkentette a város autonómiáját.

Lee változatlanul fenntartja, hogy a törvény segítségével “stabilitást lehet csinálni a káoszból”.

A rendelet végrehajtásának elősegítése miatt az Egyesült Államok szankciókat vezetett be ellene és egy tucat másik tisztviselő ellen, valamint blokkolta a YouTube-ot 2022-es választási kampányában.

A Szociáldemokraták Liga – az egyetlen megmaradt demokráciapárti csoport – háromfős tiltakozást tartott a szavazóhelyiségek megnyitása előtt, azt skandálva, hogy „Hatalmat a népnek, általános választójogot!”.

“Így néz ki John Lee új fejezete, polgári szabadságjogaink szűkítése” – mondta Vanessa Chan tüntető, miközben szemtől szemben állt a rendőrökkel.

“Tudjuk, hogy ennek a demonstrációnak nem lesz hatása, de nem akarjuk, hogy Hongkongot teljesen elhallgattassák” – tette hozzá.

Hongkongot 1997-ben adta vissza Kínának Nagy-Britannia azzal a megállapodással, hogy a területen garantálják a gyülekezési szabadságot és a szólásszabadságot.

A kritikusok azonban azt mondják, hogy ezek a jogok egyre inkább csorbulnak, mivel a hongkongi hatóságok felszámolják a városban az ellenzéki erőket.

Lee kitartó támogatása Peking politikája iránt arra enged következtetni, hogy vezetése a félautonóm régió szigorúbb kínai felügyeletének korszakát nyitja meg.

Érdemes elolvasniEgyre nagyobb bajban van Kína gazdasága