Svájc feladja legendásan semleges státuszát

A svájci védelmi minisztérium szorgalmazza a közeledést a nyugati katonai hatalmakhoz, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.

A kormány jelentést készít a biztonsági lehetőségekről, amelyek magukban foglalják a NATO-országokkal folytatott közös hadgyakorlatokat és a lőszerek “visszatöltését” – mondta a Reutersnek Paelvi Pulli, a svájci védelmi minisztérium biztonságpolitikai vezetője.

“Végső soron változhatnak a semlegesség értelmezése” – mondta Pulli egy múlt heti interjúban.

Viola Amherd védelmi miniszter e heti washingtoni útja során azt mondta, Svájcnak szorosabban kell együttműködnie az Egyesült Államok vezette katonai szövetséggel, de csatlakoznia nem kell hozzá – írja a svájci sajtó.

A semlegesség, amely a 20. században mindkét világháborútól távol tartotta Svájcot, önmagában nem cél, hanem a svájciak biztonságát szolgálta – mondta Pulli.

Az egyéb lehetőségek közé tartoznak a magas szintű és rendszeres találkozók a svájci katonai döntéshozók és a NATO parancsnokai, valamint politikusai között – mondta.

A szövetséghez való közeledés mindenképp eltérést jelentene attól a gondosan ápolt hagyománytól, miszerint nem foglal állást, amely segített Svájcnak elkerülni a háborúkat és meg tudta őrizni különleges közvetítői szerepét, többek között a hidegháború idején is.

Szóba került a NATO teljes jogú tagságának gondolata, de míg Svédország és Finnország – amelyek eddig szintén a semlegességre törekedtek – a csatlakozás küszöbén állnak, Pulli szerint a jelentés nem valószínű, hogy javasolja majd Svájcnak ezt a lépést.

A dokumentumnak szeptember végéig kell elkészülnie, amikor is megfontolásra a svájci kabinet elé tárják, valamint ez szolgál majd alapul a svájci biztonságpolitika jövőbeli irányával kapcsolatos lehetséges döntésekhez.

A védelmi tárca egyúttal hozzájárul a külügyminisztérium által készülő szélesebb körű tanulmányhoz is. Ez a projekt a szankciók elfogadását, a fegyver és hadianyag-exportot és a NATO-val való kapcsolatot vizsgálja majd – közölte a Külügyminisztérium.

Svájc 1815 óta nem vett részt nemzetközi háborúban, amikor is a francia függetlenségi háborúkat lezáró bécsi kongresszuson semlegességet fogadott.

Az 1907. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy Svájc nem vesz részt nemzetközi fegyveres konfliktusokban, nem támogatja egyik oldalt sem csapatokkal vagy fegyverekkel és nem bocsátja területét a harcoló felek rendelkezésére.

Az alkotmányban foglalt semlegesség lehetővé teszi Svájc számára az önvédelemhez való jogot és a fogalom azon politikai vonatkozásainak értelmezését, amelyekre a jogi meghatározás nem terjed ki.

Ezt utoljára az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után frissítették, hogy lehetővé tegye a más országokkal való együttműködésen alapuló külpolitikát olyan területeken, mint a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófa-elhárítás.

Az ukrajnai konfliktus újraélesztette az erről szóló vitákat, amelynek középpontjában a kormány azon döntései állnak, hogy szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, de nem engedték meg a svájci gyártású lőszerek Ukrajnába történő exportját.

“Nagy a nyugtalanság, hogy Svájc nem tud többet hozzájárulni Ukrajna megsegítéséhez” – mondta Pulli.

Pulli szerint a „visszatöltés” – azaz hogy Svájc lőszert szállít más országoknak az Ukrajnába küldött muníció helyett – egy másik lehetséges intézkedés, ami szintén a kormány eddigi politikájától való elmozdulást jelentene.

Ignazio Cassis elnök kizárta, hogy Ukrajna támogatására fegyvereket szállítsanak egy harmadik ország részére, de a kérdésről való tágabb látásmódot jelzi azon kijelentése, hogy „a semlegesség nem „dogma” és a szankciókra való reagálás elmulasztása az agresszor kezére játszott”.

A szóban forgó intézkedések jelentős lépést jelentenének egy olyan ország számára, amely 2002-ig nem csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és számos saját gyártású fegyverrel rendelkezik.

Vlagyimir Khokhlov, a berni orosz nagykövetség szóvivője szerint egy ilyen lépés radikális politikai változást jelentene Svájc számára.

“Moszkva nem tudná figyelmen kívül hagyni a semlegességről való esetleges lemondást, aminek következményei lennének” – mondta Hohlov.

A svájci közvélemény az ukrajnai invázió óta nagy változáson ment keresztül, egy friss közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint fele – 56 százaléka – támogatja a NATO-val való kapcsolatok erősödését, ami jóval meghaladja az elmúlt évek 37 százalékos átlagát.

A szerződéshez való tényleges csatlakozás támogatottsága továbbra is kisebbségi álláspont, de jelentősen megnőtt. A Sotomo áprilisi közvélemény-kutatása szerint a svájciak 33 százaléka támogatta a szövetséghez való csatlakozást, ami jóval magasabb, mint a korábbi 21 százalék.

“Egyértelmű, hogy az ukrajnai orosz invázió sokak véleményét megváltoztatta. A háború a nyugati demokratikus értékeink elleni támadásnak tekinthető” – mondta Michael Hermann, a Sotomo munkatársa.

Thierry Burkart, a kormánykoalícióhoz tartozó, jobbközép Liberális Demokrata Párt vezetője “szeizmikus eltolódást” írt le az emberek semlegességgel kapcsolatos érzéseiben.

A semlegességnek “rugalmasnak kell lennie” – mondta.

“Ukrajna előtt egyesek azt hitték, soha többé nem lesz hagyományos háború Európában” – mondta, hozzátéve, hogy néhányan a hadsereg feloszlatását szorgalmazták.

“Az ukrán konfliktus azt mutatja, hogy nem lehetünk önelégültek.”