A felszabadult ukrán területek új kihívással néznek szembe: a hajléktalansággal
A harkivi metró egyik állomásán élõ emberek az orosz csapatok kivonulása után 2022. május 19-én. Az állomásokat korábban óvóhelyként használták az ukrán várost érõ orosz támadások miatt, de a helyiek otthonait lerombolták, így nincs hova menniük, és a hatóságok ezért nem tudják a metrót újra elindítani. MTI/EPA/Szerhij Kozlov
Amióta a múlt hónapban kiszorította az orosz erőket a Kijev környéki külvárosokból, Ukrajna rendkívül gyorsan dolgozott a sérült infrastruktúra helyreállításán. A tankok által felszakított utakat kijavították, eltakarították a törmeléket az utcákról, helyreállították a víz- és szennyvízvezetékeket és újra kinyitnak az élelmiszerboltok.
De a lerombolt házak újjáépítése, miközben az országban még mindig folyik a háború, sokkal kényesebb feladatnak bizonyul. Emberek ezrei kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, amiket azután szétlőttek vagy lebombáztak, így ezek az emberek sürgős segítségre szorulnak.
A válság megosztottságot teremtett az ukránok között: akiknek van rá pénzük, saját maguk kezdik el az újjáépítést, akiknek viszont mindenük odalett vagy már korábban sem voltak tartalékaik, a jótékonysági és segélyszervezetekben bíznak.
Violetta Dvornikova, az Irpin városi tanács tagja és a polgármester tanácsadója elmondta, hogy a helyzet egyre rosszabb, ahogy egyre többen térnek haza és azzal szembesülnek, hogy az otthonuk elpusztult. Mivel a közeli menhelyeken minden nap kevesebb hely áll rendelkezésre, az emberek egyre ingerültebbek – mondta Dvornikova.
„Nem mindenki érti a valós helyzet nehézségeit. Vádolnak minket. Néha úgy tűnik, mintha mi robbantottuk volna fel a házukat és most pénzt kellene adnunk nekik a felújításra” – mondta, hozzátéve, hogy a város adóbevételei az invázió kezdete óta teljesen eltűntek.
Azoknak a menekülteknek, akik azon gondolkodnak, hogy visszatérnek Ukrajnába, ennyit üzent: „Kérjük, ne gyere vissza, amíg nincs tervünk.”
A mai napig találnak holttesteket az irpini romok között. A város a károk felmérését végzi, hogy megállapítsa, ki lehet-e javítani az épületeket, vagy teljesen le kell-e bontani őket. Eddig legalább 37 lakóházat nyilvánítottak lakhatatlannak, a város becslései szerint az újjáépítés teljes költsége több mint 1 milliárd dollár lesz.
Irpin, amelynek a háború előtt körülbelül 70.000 lakosa volt, csak egy töredékét jelenti az országban bekövetkezett pusztításnak. A népesebb városokban, ahol még folynak a harcok, mint például Mariupolban, a károkat sokkal nagyobbra becsülik.
Ukrán tisztviselők azt mondták, hogy először meg kell nyerniük a háborút, mielőtt teljes mértékben foglalkozhatnak a széles körű újjáépítési tervekkel. De a hatalmas károk – az utakon és hidakon át a lakásokig és iskolákig – kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az ország hogyan engedheti meg magának, hogy valaha is újjáépüljön.
Ukrajna erőforrásai kiapadtak. A kormány az áprilisra tervezett adóbevételének csak 60 százalékát szedte be és eddig 8,3 milliárd dollárt fordított a háború finanszírozására – mondta a pénzügyminiszter.
Emiatt az ország nagymértékben függ a külföldi segélyektől. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök becslése szerint az ország gazdaságának és infrastruktúrájának a háború miatti veszteségei összesen mintegy 600 milliárd dollárt tesznek ki.
