Peking és Moszkva kéz a kézben állt ki Észak-Korea mellett
Kína és Oroszország megvétózta csütörtökön azt az Egyesült Államok által támogatott ENSZ-határozatot, amely szigorú új szankciókat írt volna ki Észak-Koreával szemben a nukleáris fegyverek célba juttatására felhasználható interkontinentális ballisztikus rakéták gyakori kilövése miatt, tudósított az AP.
A 15 tagú Biztonsági Tanácsban az erről szóló szavazás aránya 13-2 volt, ami azt jelenti, hogy ez az első komoly megosztottság az ENSZ leghatalmasabb testületének öt, vétójoggal rendelkező állandó tagja között az észak-koreai szankciós határozattal kapcsolatban.
A BT Észak-Korea első, 2006-os nukleáris kísérleti robbanása után vezetett be szankciókat az ország ellen, és az évek során összesen 10 határozatban szigorította azokat, amelyek célja – eddig sikertelenül – a nukleáris és ballisztikus rakétaprogramok visszaszorítása és ezek finanszírozásának a megszüntetése volt.
Kína és Oroszország azonban a szavazás után kijelentette, hogy ellenzik a további szankciókat, hangsúlyozva, hogy most az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti párbeszéd megújítására van szükség.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete elmondta, hogy csalódott a szavazás eredménye miatt, ám nem lepődött meg rajta. Még a voksolás előtt egységre buzdította a tagállamokat és kijelentette, hogy Észak-Korea idei interkontinentális ballisztikus rakétatesztjei (ICBM) „fenyegetést jelentenek az egész nemzetközi közösségre nézve”.
Hangsúlyozta, hogy a Tanács által 2017 decemberében elfogadott legutóbbi szankciós határozatban a tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy korlátozzák az Észak-Koreába irányuló kőolajexportot, amennyiben az interkontinentális hatótávolság elérésére képes ballisztikus rakétakilövést hajt végre.
A szavazás előtt Thomas-Greenfield sürgette a tanácsot, hogy teljesítse ezen ígéretét, és lépjen fel Észak-korea ICBM kilövései és fokozódó nukleáris programja ellen.
Csang Jun, Kína ENSZ-nagykövete már a csütörtöki szavazás előtt megerősítette, hogy Peking nem fogja támogatni az Észak-Korea elleni új szankciókat.
Ehelyett arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy tegyen „értelmes, gyakorlatias lépéseket” az országgal folytatott párbeszéd újraindítása érdekében, és találjon politikai megoldást a Koreai-félszigeten kialakult helyzetre.
Zhang szerint a félszigeten uralkodó feszültségek miatt fontos, hogy „higgadtak maradjunk, kerüljünk minden provokatív akciót, és valóban reményt adjunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak azáltal, hogy feloldunk bizonyos szankciókat, ahelyett, hogy újakat vezetnének be”.
„Nem gondoljuk, hogy további szankciók hasznosak lennének a jelenlegi helyzetre való reagálásban” – mondta a sajtótájékoztatón.
„Ez csak még rosszabbá teheti a helyzetet, szóval ez az, amit igazán el akarunk kerülni.”
Korábban Zhang utalt az Egyesült Államok „Ázsiai fordulatára”, amelynek célja Kínának gazdasági és katonai hatalomként, valamint Amerika legjelentősebb versenytársaként való felemelkedésének ellensúlyozása.
Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete szerint Moszkva többször is azt mondta az Egyesült Államoknak, hogy a Phenjan elleni új szankciók „zsákutcába vezetnek”, és hangsúlyozta ezeknek a tervezett lépéseknek „eredménytelenségét és embertelenségét”.
„A térség biztonsági problémáit, amelyek közvetlenül érintik Oroszországot is, nem lehet primitív és nyers eszközökkel megoldani, amelyek közvetlen hatással vannak a lakosságra” – mondta.
„Az elmúlt évben csak a félsziget helyzetének romlását láttuk.”
Nebenzia szerint a nyugati nemzetek az észak-koreai hatóságokra hárították a felelősséget, miközben teljesen figyelmen kívül hagyták Phenjan ismételt felhívásait az Egyesült Államokhoz, hogy „hagyják abba ellenséges tevékenységét, amely utat nyitna a párbeszédnek”.
Ugyanakkor James Kariuki, Nagy-Britannia helyettes nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a tanács két tagjának mostani viselkedése csak felbátorítja Észak-Koreát.
A találkozó után Japán és Dél-Korea nagykövete, valamint Thomas-Greenfield közös nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a vétókat „veszélyesnek” nevezték és kijelentették, hogy azok aláássák a Biztonsági Tanács korábbi határozatait és „veszélyeztetik a kollektív biztonságunkat”.
A három ország megfogadta, hogy nem hallgat, és kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni, hogy megvédje a régiót és a világot „Észak-Korea folyamatos és provokálatlan eszkalációitól”.
A szavazás szerdai bejelentésére néhány órával a legutóbbi kilövés után került sor, Joe Biden amerikai elnök ázsiai útjának keddi lezárását követően, amelynek célja az Egyesült Államok irányvonalának megerősítése volt. Megállt Dél-Koreában és Japánban is, ahol biztosította a két országot Amerika azon elkötelezettségéről, hogy mindkét szövetségesét megvédi az északi nukleáris fenyegetéssel szemben.
Szakértők szerint Észak-Korea továbbra is bővíteni akarja az arzenálját, és nagyobb nyomást kíván gyakorolni riválisaira a szankciók enyhítése érdekében.
