Miben hibázott az amerikai hírszerzés Ukrajnában?
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok ügynökségei alábecsülték Zelenszkijt és Ukrajnát, miközben túlértékelték Oroszországot és annak elnökét, még akkor is, ha pontosan megjósolták Vlagyimir Putyin inváziót.
Kijev, Ukrajna fővárosa azonban nem esett néhány nap alatt, ahogy azt az Egyesült Államok várta. És bár az amerikai kémügynökségek nevéhez fűződik Ukrajna ellenállásának támogatása, most kétpárti nyomás nehezedik rájuk, hogy felülvizsgálják, mit rontottak el – különösen a tavalyi évben Afganisztán megítélésében elkövetett hibáik fényében.
A titkosszolgálati tisztviselők megkezdték annak felülvizsgálatát, hogy ügynökségeik hogyan ítélik meg a külföldi kormányok harci akaratát és képességét.
Az amerikai hírszerzés továbbra is kritikus szerepet tölt be Ukrajnában, és miközben a Fehér Ház fokozza a fegyverek szállítását és Ukrajnának nyújtott támogatását, megpróbálja megjósolni, hogy Putyin mit tekinthet eszkalációnak, és megpróbálja elkerülni a közvetlen háborút Oroszországgal.
A háború február 24-i kezdete óta a Fehér Ház engedélyezte drónok, páncéltörő és légvédelmi rendszerek, valamint több millió lőszer Ukrajnába való szállítását. Az Egyesült Államok feloldotta a hírszerzési információk megosztására vonatkozó korábbi korlátozásokat, hogy olyan információkkal szolgáljon, amelyeket Ukrajna később fel is használt kritikus célpontok, köztük az orosz haditengerészet zászlóshajója elleni csapásra. A napokban pedig Joe Biden elnök kormánya bejelentette, hogy kis számú high-tech, közepes hatótávolságú rakétarendszert ad át Ukrajnának, amely fegyvert Ukrajna régóta szerette volna megkapni.
Mindkét fél törvényhozói megkérdőjelezik, hogy az Egyesült Államok tehetett volna-e többet Putyin megszállása előtt, és hogy a Fehér Ház visszatartott-e némi támogatást az Ukrajnával kapcsolatos pesszimista értékelések miatt.
Angus King független maine-i szenátor a Szenátus Fegyveres Szolgálatainak Bizottságának múlt havi meghallgatásán azt mondta a tisztviselőknek, hogy „ha jobban kezeltük volna az előrejelzéseket, többet tehettünk volna az ukránok támogatásáért”.
Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezető ohiói republikánusa képviselője egy interjúban azt mondta, hogy szerinte a Fehér Ház és a legfelsőbb adminisztrációs tisztek
„saját elfogultságukat a helyzettel kapcsolatban olyan módon vetítették előre, amely alkalmas a tétlenségre”.
A Szenátus Hírszerzési Bizottsága a múlt hónapban titkos levelet küldött a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság Hivatalának, amelyben arról érdeklődött, hogy a titkosszolgálatok miként értékelik Ukrajnát és Afganisztánt.
A Nemzeti Hírszerzés igazgatója, Avril Haines májusban azt mondta a törvényhozóknak, hogy a Nemzeti Hírszerző Tanács felülvizsgálja, hogy az ügynökségek miként értékelik a „harci vágyat” és a „harcképességet”. Mindkét kérdésben „meglehetősen nagy kihívást jelent hatékony elemzést nyújtani, és ennek különböző módszereit vizsgáljuk” – mondta Haines.
Bár a bizottság levele előtt megkezdett felülvizsgálatnak nincs bejelentett ütemezése, a tisztviselők azonosítottak néhány hibát.
Hatalmas előnyei ellenére Oroszországnak nem sikerült megteremtenie a légifölényt Ukrajnával szemben, és elbukott olyan alapvető feladatokban, mint például a harctéri kommunikáció biztosítása. Amerikai becslések szerint több ezer katonát és legalább nyolc-tíz tábornokot veszítettek.
Az orosz és az ukrán erők most heves közelharcot vívnak Kelet-Ukrajnában, ami igen távol az Egyesült Államok és a Nyugat által előrejelzett gyors orosz győzelemtől.
Oroszország az 1980-as évek óta nem vívott jelentős szárazföldi háborút, tehát számos állítólagos harci képességét élesben nem tették próbára, ami kihívás elé állította az elemzőket, hogy felmérjék, hogyan fog teljesíteni Oroszország egy nagyobb invázió során – mondták néhányan az AP-nek.
Oroszország aktív fegyverexport-ipara miatt egyesek azt hitték, hogy Moszkvának sokkal több rakétarendszere és bevetésre kész repülőgépe van.
Oroszország eddig nem használt vegyi vagy biológiai fegyvereket, amire korábban az Egyesült Államok nyilvánosan figyelmeztett. Egy tisztviselő megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon erős aggodalmai voltak” egy esetleges vegyi támadás miatt, de Oroszország úgy döntött, hogy ez túl nagy globális ellenállást váltana ki. Azok a félelmek, hogy Oroszország erős kibertámadási hullámot vetne be Ukrajna és szövetségesei ellen, mindeddig nem váltak be.
Más orosz problémák jól ismertek voltak, köztük az alacsony csapatmorál, a kábítószer- és alkoholfogyasztás nagyfokú elterjedtsége a katonák között, valamint a csapatok felügyeletét és a parancsnokok utasításait közvetíteni képes altiszti testület hiánya.
„Tudtuk, hogy ezek a dolgok léteznek” – mondta Robert Ashley nyugalmazott altábornagy, a Védelmi Hírszerző Ügynökség korábbi igazgatója.
“De arra nem számítottunk, hogy milyen elsöprő hatása lesz ezeknek a legegyszerűbb műveletek elvégzésében is.”
Zelenszkij világszerte elismerés övezi, amiért nem volt hajlandó elmenekülni, amikor Oroszország csapatokat küldött, hogy megpróbálják őt elfogni vagy megölni. Sokan a brit Winston Churchillhez hasonlítják az ukrán elnököt, aki a második világháború alatti német vadászrepülőgépek londoni támadásai során gyakran a háztetőkről nézte a bombázásokat, és különös figyelmet fordított arra, hogy minél többet mutatkozzon a nyílt utcán.
Zelenszkij és Washington között a háború előtt feszült volt a viszony az orosz invázió valószínűsége és Ukrajna felkészültsége miatt. Az egyik vitás kérdés az volt, hogy az Egyesült Államok azt akarta, hogy Ukrajna az erőit vonja vissza keletről, hogy megerősítse a védelmet Kijev környékén.
Scott Berrier altábornagy, a DIA jelenlegi igazgatója márciusban azt mondta, hogy
„az volt a véleményem, hogy számos tényező alapján az ukránok nem voltak felkészülve a háborúra, ezért megkérdőjeleztem a harci akaratukat. Ez rossz értékelés volt részemről, mert bátran és becsülettel küzdöttek, és helyesen cselekszenek.”
Rengeteg bizonyíték volt Ukrajna háború előtti elszántságára. A Krím 2014-es orosz annektálása és a donbászi régió nyolc éve tartó konfliktusa megszilárdította a közvélemény Moszkvával szembeni álláspontját. Az ukrán erők több éves kiképzést és fegyverszállítmányokat kaptak az Egyesült Államoktól több kormányon keresztül, valamint segítséget nyújtottak nekik kibervédelmük megerősítéséhez.
Az amerikai hírszerzés vizsgálata szerint az ellenállásnak a háború előtt igen erős volt a támogatottsága. Harkivban, a határhoz közeli, többségében orosz ajkú városban a civil polgárok lőni tanultak és gerillaharcra készültek.
Brad Wenstrup képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának tagja első kézből látta ezt az eltökéltséget egy decemberi utazása során. Wenstrup egy katonai ceremónia szemtanúja volt, ahol a résztvevők felolvasták minden ukrán katona nevét, aki előző nap a Donbász frontvonalában halt meg.
„Ez megmutatta számomra, hogy van bennük harci akarat” – mondta.
Érdemes elolvasniAz ukránok visszafoglalták a kulcsfontosságú város felét
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Valóban létezik a fáraók átka? Ez áll a legenda mögött
A világ legszárazabb sivatagában valójában nyüzsög az élet
Kilométeres ‘pókokat’ találtak a Mars felszínén
Orosz diplomata: Lengyelország is célponttá válik
Caravaggio, a bajkeverő itáliai művész, aki szó szerint meghalt a művészetért
Putyin egyik csatlósa szerint 2030-ra megsemmisítik a NATO-t