Peking hevesen cáfolja a koronavírus laboratóriumi eredetét

Kína politikailag motivált hazugságnak nevezte azt az elméletet, miszerint a koronavírus-járvány egy kínai laboratóriumból szivároghatott ki. Az Egészségügyi Világszervezet néhány napja azt mondta, hogy mélyebb vizsgálatra van szükség annak eldöntéséhez, hogy egy laborbaleset lehet-e a hibás a betegség elterjedéséért.

Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője szintén visszautasította azokat a vádakat, akik szerint Kína nem működött együtt a kutatás során, és azt mondta, hogy üdvözli a tudományos alapú vizsgálatot, de elutasít minden politikai manipulációt.

Megismételte azt a felhívást is, hogy vizsgálják meg az egyesült államokbeli „erősen gyanús laboratóriumokat, például Fort Detricket és az Észak-Karolinai Egyetemet”, ahol Kína szerint az Egyesült Államok biofegyverként fejleszti a koronavírust – bár ezt semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá.

“A laboratóriumi szivárgás elmélete teljes mértékben hazugság, amelyet Kína-ellenes erők találtak ki politikai célokra, és aminek semmi köze a tudományhoz” – mondta Zhao egy sajtótájékoztatón.

„Mindig részt vettünk a tudományos alapú globális víruskövetésben, de határozottan elleneztük a politikai manipuláció minden formáját” – mondta, megismételve Kína régóta fennálló magyarázatát a vírusra vonatkozó további vizsgálatok késleltetésére vagy elutasítására.

Zhao elmondta, hogy Kína jelentős mértékben hozzájárult a vírusok nyomon követéséhez, megosztva a legtöbb adatot és kutatási eredményt.

Ez „teljes mértékben tükrözi Kína nyitott, átlátható és felelősségteljes hozzáállását, valamint a WHO és a tanácsadó csoport munkájának nyújtott támogatását” – mondta.

A WHO csütörtökön közzétett jelentésében megfogalmazott álláspontja éles ellentétben áll az ENSZ egészségügyi ügynökségének a járvány eredetére vonatkozó kezdeti értékelésével. Ez azután történt, hogy sok kritikus azzal vádolta a WHO-t, hogy túl gyorsan utasította el vagy becsülte alá a kínai tisztviselőket védekezésre kényszerítő laboratóriumi kiszivárgási elméletet.

Egy tavalyi, szigorúan ellenőrzött kínai látogatást követően a WHO arra a következtetésre jutott, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy a koronavírus Vuhan város egyik laboratóriumából terjedt át az emberekre. Sok tudós azt gyanítja, hogy a koronavírus denevérekről ugrott át az emberekre, akár egy másik állat közvetítésével.

A csütörtöki jelentésben azonban a WHO szakértői csoportja szerint még mindig hiányoznak a „kulcsfontosságú adatok”, amik megmagyarázzák, hogy hogyan kezdődött a járvány.

A tudósok szerint a csoport nyitott minden tudományos bizonyítékra, amely a jövőben elérhetővé válik, lehetővé téve az összes ésszerű hipotézis átfogó tesztelését.

A betegség forrásának azonosítása állatokban általában éveket vesz igénybe. Több mint egy évtizedbe telt, mire a tudósok meghatározták azokat a denevérfajtákat, amelyek a Covid rokonának, az SARS-nek a természetes hordozói.

A szakértői csoport azt is megjegyezte, hogy mivel a múltban a laboratóriumi balesetek kiváltottak néhány járványt, az elméletet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt mondták, Kína nem nyújtott be olyan tanulmányt a WHO-nak, amely felmérte volna a koronavírus laboratóriumi szivárgásból eredő lehetőségét.

Az új jelentés a kínai tekintélyelvű kommunista vezetés és a WHO közötti konfrontatívabb kapcsolatra utal, amelyet kezdetben azzal vádoltak, hogy túlzottan tiszteletben tartja Pekinget, különösen az amerikai Trump-kormányzat részéről.

A pandémia eddig több mint 6,3 millió ember halálát okozta világszerte, több tucat országot ítélt zárlatra, és felborította a világgazdaságot. Először a közép-kínai Vuhan városban észlelték 2019 végén, és kezdetben egy hagyományos piachoz kapcsolták, ahol vadállatokat árultak élelmiszerként.

Az egész várost és a környező területeket lezárták a „zéró COVID-nak” nevezett drákói intézkedéssorozat első körében, amely a többi ilyen intézkedéshez hasonlóan ma is érvényben van, miközben a világ jórészt újra megnyílt.

A múlt hónapban a WHO fenntarthatatlannak nevezte a „zéró COVID”-ot, rámutatva a vírusról való ismereteink növekedésére, valamint a gazdaság költségeire és a polgári jogokra.

Kína visszautasította a kritikát, mint „felelőtlenséget”.

Kínát azzal is vádolták, hogy dezinformációs kampányt vezetett, ami azt sugallja, hogy a vírus máshol is észlelték a vuhani járvány előtt, és más elméleteket terjesztett elő, amiknek az volt a célja, hogy elterelje a figyelmet Kínáról.