Tulum és Mexikóváros, Közép-Amerika két csodája – képgaléria
Miután bejártuk a Yucatán-félsziget jelentős részét, a leghíreseb maja indián kikötő, annak cenotékkal tarkított mesébe illő környezete és az azték főváros, Tenochtitlan romjaira épült Mexikóváros – mely ma a világ egyik legnagyobb, legnépesebb fővárosa – meglátogatása következett, egyedülálló élmény.
Előző két cikkemben megkezdett mexikói, családi nyaralásunk a végéhez közeledett. Mielőtt bátyám és szüleink repülőre szálltak volna, hogy egyedül folytassam utam, bő fél hetet hagytunk a félsziget egyik legismertebb látványosságának, Tulum viszonylag épen maradt maja tengerparti városának és környékének megtekintésére. A szállásunk egy modern, nemrég épült külvárosi negyed apartmanja volt. Bérelt autónkkal rövid idő alatt elérhetőek voltak a vidék nevezetességei.
Tulum romvárosa annak strandjával egynapos program, igazi „Insta-hely”. A romok hátterében kék égen úszó bárányfelhők, a türkiz Karib-tenger moraja és a szikrázó napsütés márciusban is páratlan élményt nyújt. A sziklás tengerpartról jó fényképeket készíthetünk, közepes tömegre érdemes számítani.
A maja kultúra több ezer éven keresztül virágzott, csúcsát az időszámításunk szerint 500-900 években érte el. Mai napig nem ismert, hogy egyes városaik – így Tulum is – aztán miért néptelenedtek el teljesen (még a spanyol hódítók XVI. századi érkezése előtt).
Az óvárostól délre, bő tízperces sétával érhető el a hivatalos strand. Észak felé tekintve egyes maja romépületeket innen, a tenger felől is megcsodálhatunk. Koktélokat szürcsölgetve, árnyékot nehezen találva tölthetjük itt a délutánt.
Tulum újvárosa pezsgő életéről ismert, sok itt a turista, köztük kifejezetten hátizsákoló is akad bőven. A környéken található Muyil romvárosa, mely kicsit erdősebb részen, lápos lagúnák ölelésében terül el. Karcsú piramisával, alacsony látogatottsága okán nyugodalmas sétára nyújt lehetőséget az árnyékban hűsölve kultúrát magukba szívni vágyóknak. Külön belépővel, fapallókkal kirakott úton a Reserva de la Biósfera Sian Ka’an is látogatható. A partmenti természetvédelmi terület majmokkal és sajátos madárvilággal rendelkezik. A közelben több cenote fürdő is található, van amelyik merülhető is. Magunk is megmártóztunk hűsítő, édes vizeikben.
Utolsó közös esténket Playa del Carmen-ben töltöttük. Napközben bevásároltuk otthonra szánt ajándékainkat, majd ejtőztünk még egyet a tömött strandon. Ez a hely nekem még mindig nagyon nyüzsgő és turistás, de sokan ezt kedvelik. Reggel szállásunkon, az Angelo’s Hotel tetőteraszán egy szabadtéri, feszített víztükrű medencében mártóztunk meg, majd búcsút vettünk egymástól. Bátyám és szüleim visszamentek a reptérre, leadva a jó szolgálatot tett bérelt autónkat, majd haza repültek. Jómagam még maradtam egy éjszakát a városban, hogy aztán másnap tovább induljak az ország fővárosába.
Cancún-ból van közvetlen járat az Aeropuerto International Felipe Ángeles-(reptér)re, Mexikóváros külterületén. Először nem értettem miért fényképezgeti mindenki az épületet és annak megoldásait, aztán kiderült nemrég adták át és az első érkező utasok között voltunk. Fényűző hely, falait pedig a „Lucha libre” – mely lényegében a mexikói pankráció, egyfajta szabad birkózó show – sztárjainak képei díszítik.
Apróbb forgószelek közepette ördögszekerek kerekeztek át a poros pusztaságon, míg vártam a reptéri buszt. Egy katonai telep mellett durván fél órás úttal ingyenesen vitt el egy relatíve közeli közlekedési csomóponthoz, ahol taxiba szálltam.
A belváros felé olyan nyomornegyedekre látni rá az autópályáról, melyekkel a filmekben riogatnak minket Mexikó kapcsán. Bádogtető, szemét, nyomor, zsúfoltság. Viszont a központ gazdag, koloniális építési stílussal rendelkezik és véleményem szerint tökéletesen nyugodt és biztonságos. Magam is félsz nélkül jártam-keltem az utcákon még éjszaka is.
A város hatalmas területen fekszik, kényelmes tempóban akár egy hetet is szentelhetnénk rá, nekem csak pár napom volt. Itt található Hernán Cortés (a hódító) háza, Tenochtitlan azték főváros megmaradt romjai a központi katedrális mellett, Lev Davidovics Trockij (Leon Trotsky) háza, vagy a Frida Kahlo Múzeum (előzetes helyfoglalás szükséges, hosszú sor kanyarog előtte).
Még Habsburg Palota is épült a városban (1863-tól a második Mexikói Császárság császára I. Miksa volt. Benito Juárez vezette köztársaságpárti felkelés döntötte meg uralmát, megfosztották trónjától és 1867-ben kivégezték). A modern, üzleti negyedben pedig óriási felhőkarcolókat találunk.
A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita. Már régóta el szerettem volna erre a zarándokhelyre jutni, most végre megtörtént. Múzeumában II. János Pál pápa és Hugo Sánchez által használt tárgyakat is őriznek.
Lupita különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén, az akkori jóval kisebb Mexikóvároshoz közel északra (mára a város már bőven túl is épült rajta). A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította fel a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” A kilátás a domb tetejéről a fővárosra pazar. Felvettem az áldást és a körtemplomban pár imát is elmormoltam.
Egy másik kihagyhatatlan fővárosi helyszín a Nemzeti Antropológiai Múzeum. Főleg az indián kultúrára alapozott leletgazdagsága egyedi, udvarán az ismeretterjesztő filmekben gyakran megjelenő különleges óriás szökőkút áll.
Érdemes elolvasniYucatán-félsziget, Mexikó – képgaléria
Mexikóvárostól északnyugatra fekszik Teotihuacan. Ez a viszonylag épen maradt azték romváros most sajnos nekem kimaradt, de érdemes lehet ősszel visszatérni. A mexikói kultúrában a halálhoz és a halottakhoz való viszony nagyon egyedi. (Pár temetőjükben magam is jártam.) Aki efféle különlegesség vizuális megtapasztalására vágyik, érdemes visszalátogatnia Día de los Muertos ünnepén, vagyis a Halottak napján. Nem ritka, hogy a háztartások asztalhoz ültetik már mumifikálódott felmenőiket, vagy kijárnak a temetőbe, hogy megtisztítsák, lemossák őseik csontjait és aztán visszahelyezzék azokat végső nyughelyükre.
Hazafelé Cancún-on keresztül, isztambuli átszállással, közben az Alpok havas csúcsai felett átrepülve, megint élményekkel megrakott putonnyal érkeztem a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér-re (IATA: BUD, ICAO: LHBP). Viva la Mexico! 🙂
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megvan a dátum: Trump ekkora hozhatja nyilvánosságra az elképesztő ufó-aktákat
A Hubble és a JWST megerősítette: fogalmunk sincs, hogyan tágul a világegyetem
Ilyen fát még nem láttál – káposztadíszek a Vecsési fenyőn
Mi történne egy közeli csillagrobbanáskor a Földdel?
Meglepő modellváltás: gazdasági társasághoz kerül a BME
6 európai karácsonyi vásár, ahová néhány óra alatt eljuthatsz Budapestről