A híres magyar hadvezér özvegye, aki új férjét ledobatta a vártoronyból
Mátyás hadvezérei közül általában kettőt szoktunk név szerint ismerni. A leghíresebb Kinizsi Pál, aki számos győzelme mellett többek között a nagyvázsonyi váráról is ismert. A másik Magyar Balázs, aki szintén a fekete sereg hadvezéreként működött, de erdélyi vajda és horvát-szlavón báni tisztséget is viselt. És mellesleg a monda szerint ő fedezte fel Kinizsi Pált. A két hadvezér kapcsolata hamar családi viszonnyá alakult: Magyar Benigna Kinizsi Pál felesége lett. Magyar Benigna élete több fordulatot is vett és többek között egy gyilkossági ügy is beárnyékolta.
Magyar Benigna, a hadvezérek felesége
Kinizsi Pál és Magyar Balázs kapcsolata már bizonyíthatóan korán elkezdődött: 1468-ban Hunyadi Mátyás morvaországi hadjáratában Magyar Balázs alvezére már Kinizsi Pál volt. Kinizsi hamarosan megkapta szolgálatai fejében a nagyvázsonyi várat, miután az azt birtokló család 1472-ben örökös nélkül kihalt. A frigyre 1480 körül került sor, a hadvezér akkor 40 éves kora körül járt, Magyar Benigna életkorát 15 évre lehet tenni. A középkori viszonyok alapján sejteni lehetett, hogy amennyiben nem lép fel a gyermekszülés közben komplikáció, úgy túl fogja élni a férjét.
Kinizsi országos politikai tényezővé emelkedett Mátyás uralkodásának második felében.
Mátyás a déli végek védelmével bízta meg. A legnagyobb sikerét 1479-ben aratta, amikot Kenyérmezőnél az ő közbelépésével sikerült felmorzsolni az ország területét fosztogató nagyméretű török hadat. Mátyás halála után nem a kijelölt örökös, Corvin János mellé állt, hanem a későbbi győztes II. Ulászlót támogatta. A magyar koronáért vívott harcok során 1490-ben ő maga verte szét az ifjú herceg csapatait Csontmezőnél. Az új uralkodó alatt folytatta a török elleni harcait, végül ostrom közben hunyt el 1494-ben.
Kinizsi Pál portréja egy későbbi festményen (Wikipédia)
Magyar Benigna ezalatt főleg a nagyvázsonyi várban tartózkodott, (kivéve akkor, amikor a trónharcok alatt a Habsburg-csapatok időlegesen elfoglalták). Kinizsi végrendeletében birtokai egy részét a feleségére hagyta, közöttük a nagyvázsonyi uradalmat is. Mivel gyermekeik nem születtek, Benigna az ország egyik legkívánatosabb özvegyévé vált. Már 1495-ben Horváth Márk feleségeként említik és ekkor örökségét már adományként kapja meg, a másik felének a férje lesz az új tulajdonosa. Horváth Márk ezt követően gyorsan emelkedett a ranglétrán, budai várnagy, majd horvát-dalmát bán lett. 1508 körül azonban lovas baleset áldozata lett Zágrábban.
Feltűnik a színen a hozományvadász
Magyar Benigna nem viselte sokáig az özvegyi fátyolt. 1509 márciusában már ismét férjezetten említik. Kereki Gergely vette feleségül őt. Mivel ekkor már Benigna negyven éves kor felett járt és az előző két férjétől sem született gyermeke, alighanem a vagyona tette őt kívánatos feleségjelöltté. A középkori viszonyok között egy olyan főrangú özvegy, aki kiterjedt birtokokkal rendelkezett, ritkán maradhatott tartósan férjezetlen,
a gyors házasságok tehát nem feltétlenül Benigna szándékait tükrözték.
Kereki családjáról szinte semmit nem tud a történeti kutatás, sokkal alacsonyabb sorból származhatott, mint amilyen társadalmi státusza a feleségének volt. Ha arra számított, hogy egyszerűen beül Magyar Benigna vagyonába, csalódnia kellett. Mivel az örökségének a felét lényegében Magyar Benigna előző férje kapta meg, így Horváth Márk rokonsága bejelentkezett a nagyvázsonyi vár és uradalom arányos részéért. Az így indult perben hol megegyeztek, hol pedig a korábbi egyezség be nem tartása miatt indult pereskedés.
Magyar Benigna imádságos könyve, a Festetics-kódex (Wikipédia)
Magyar Benigna ezalatt kimutathatóan a vallás felé fordult. Több adományban részesítette a nagyvázsonyi kolostort. 1511-ben birtokokat, 1513-ban pedig egy díszes imakönyvet adományozott nekik. Sőt, 1518-ban a férjével együtt, egy nagyobb társaságban, még római zarándokútra is vállalkozott. Elhunyt férjei emlékét ápolta, az említett nagyvázsonyi pálos kolostorban temetette el őket, birtokadományai pedig a lelki üdvükért tett alapítványok voltak.
Kinizsi Pál sírköve (Wikipédia)
Férjet a mélybe!
Bár tíz évig éltek együtt, Magyar Benigna házassága Kereki Gergellyel aligha lehetett boldog. Kereki kicsapongó életet élt, ráadásul a birtokperek azért is törtek ki újra meg újra, mert erőszakkal próbált érvényt szerezni az akaratának. Amikor Benigna egy alkalommal házasságtörésen kapta a férjét, parancsot adott az embereinek, hogy dobják le a vártoronyból. (Egy, kevésbé hitelesebb változat szerint bérgyilkost fogadott ellene, aki megölte).
Kereki szörnyet halt.
A nagyvázsonyi vár, Fotó: Mayer Jácint
Ugyan a középkort nem úgy ismerjük, mint a jogszolgáltatások csúcsát, a gyilkosságot büntetlenül még egy magasrangú ember sem követhette el. Benignát perbe fogták és elítélték. Fő-, és jószágvesztéssel sújtották. Az ítélet végrehajtására végül mégsem került sor. 1520-ban II. Lajos király teljes kegyelemben részesítette. Az eset szinte példátlan, kevesen jutottak el odáig, hogy kegyelmet kapjanak egy egyértelmű gyilkosság után.
A király az édesapja és első férje érdemeire való hivatkozással kegyelmezett meg az özvegynek.
Magyar Benigna egyfajta száműzetésként kolostorba vonult és 1526-ban ott is halt meg. A halála után Szapolyai János felülvizsgálta az ügyét és a férjgyilkosság miatt hűtlennek találta. Ez a jogi aktus azonban vélhetően inkább annak szólt, hogy az elhunyt birtokait megszerezze és egy saját hívének adományozhassa.
