Hivatalos: csődbe ment Oroszország

Oroszország egy évszázad óta először nem teljesítette devizaalapú államadósságát, ami az egyre szigorodó nyugati szankciók hatásának eddigi csúcspontja.

Bár Oroszország indított háborút Ukrajna ellen, mégis a Kreml az ukrajnai invázióra hivatkozva akart kibújni a fizetési kötelezettség alól. Ugyanakkor vasárnap éjfélkor lejárt a május 27-én esedékes, mintegy 100 millió dollárnyi elmaradt kamatfizetés türelmi ideje, amely határidő elmulasztása nemteljesítésnek minősül, írja a Bloomberg.

Az ország eurókötvényeivel március eleje óta válságos szinten kereskednek, a központi bank devizatartalékai továbbra is befagyasztva vannak, a legnagyobb orosz bankok pedig, egy-két kivételtől eltekintve, elszakadtak a globális pénzügyi rendszertől.

Oroszország visszautasította a fizetésképtelenség megjelölését, mondván, hogy rendelkezik a számlák fedezésére szükséges pénzeszközökkel, és hogy a fizetés elmaradására kényszerült. Folyamatos kiskapukat kereste Moszkva, így a múlt héten bejelentették, hogy áttérnek a 40 milliárd dollárnyi fennálló államadósságának rubelben történő kiszolgálására, és bírálta a “vis maior” helyzetet, amelyet szerinte a Nyugat mesterségesen gyártott. Igen, itt a Kreml az általuk indított több ezer civil életét követelő háború miatti szankciókra gondoltak. Furcsa módon nem a gyilkolást és az ukrán városok megsemmiítésében látják a problémát, hanem a szankciókban.

“Ez egy nagyon-nagyon ritka dolog, amikor egy kormányt, amelynek egyébként megvannak az eszközei, egy külső kormány nemteljesítésre kényszerít” – mondta Hassan Malik, a Loomis Sayles & Company LP vezető szuverén elemzője. “Ez lesz a történelem egyik legnagyobb vízválasztónak számító fizetésképtelensége.”

A hivatalos nyilatkozatot általában a hitelminősítő cégek adnak ki, de az európai szankciók miatt visszavonták az orosz szervezetek besorolását. Azoknak a kötvényeknek a dokumentumai szerint, amelyeknek a türelmi ideje vasárnap lejárt, a tulajdonosok maguk hívhatnak le egyet, ha a forgalomban lévő kötvények 25%-ának tulajdonosai egyetértenek abban, hogy “nemteljesítési esemény” történt.

A befektetőkön a sor

A végső határidő lejártával a hangsúly arra tevődik át, hogy a befektetők mit tesznek ezután. Nem kell azonnal cselekedniük, és dönthetnek úgy, hogy figyelemmel kísérik a háború alakulását abban a reményben, hogy a szankciókat végül enyhítik. Az idő az ő oldalukon állhat: a kötvénydokumentumok szerint a követelések csak a kifizetés napjától számított három év elteltével válnak érvénytelenné.

“A legtöbb kötvénytulajdonos kiváró álláspontot fog képviselni” – mondta Takahide Kiuchi, a tokiói Nomura Research Institute közgazdásza.

Oroszország és a kötvénytulajdonosok közötti fizetésképtelenségi harc még csak most kezdődik.

Az 1998-as orosz pénzügyi válság és rubelösszeomlás idején Borisz Jelcin elnök kormánya 40 milliárd dollárnyi helyi adósságot nem fizetett vissza.

Oroszország utoljára több mint egy évszázaddal ezelőtt került fizetésképtelenségbe külföldi hitelezőivel szemben, amikor a Vlagyimir Lenin vezette bolsevikok 1918-ban megtagadták a cári korszakbeli adósságterheit. Egyes mérések szerint ez mai pénzben számolva megközelítette az egymilliárd dollárt a Loomis Sayles Malik szerint, aki egyben a “Bankárok és bolsevikok: Nemzetközi pénzügyek és az orosz forradalom” című könyv szerzője is.

Összehasonlításképpen: április elején a külföldiek közel 20 milliárd dollárnak megfelelő összegű orosz eurókötvényt tartottak a kezükben.

“Jogos kifogás-e azt mondani: “Ó, hát a szankciók miatt nem tudtam fizetni, tehát nem az én hibám?” mondta Malik. “A tágabb értelemben vett kérdés az, hogy a szankciók önmagukban is egy szuverén ország elleni agresszív fellépésére adott válasz voltak?” – mondta, utalva Ukrajna lerohanására. “És azt hiszem, a történelem az utóbbi fényében fogja ezt megítélni”.

Orosz reakció

Anton Sziluanov pénzügyminiszter csütörtökön “bohózatként” utasította el a helyzetet.

Mivel a kelet-ukrajnai őrlődő konfliktus ellenére az energiaexportból hetente még mindig dollármilliárdok folynak be az államkasszába, megismételte, hogy az országnak megvannak az eszközei és az akarata a fizetésre.

“Bárki kijelentheti, amit akar” – mondta Sziluanov. “De bárki, aki érti, mi folyik itt, tudja, hogy ez semmiképpen sem fizetésképtelenség”.

Hozzászólását a vasárnap lejárt türelmi idő indokolta. A 30 napos ablakot az indította el, hogy a befektetők nem kapták meg a dollárban és euróban denominált kötvények május 27-én esedékes kuponfizetéseit.

A készpénz azután rekedt, hogy az amerikai pénzügyminisztérium hagyta, hogy egy szankciós kiskapu lejárjon, és megszüntette azt a mentességet, amely lehetővé tette az amerikai kötvénytulajdonosok számára, hogy kifizetéseket kapjanak az orosz államadósságtól. Egy héttel később az Európai Unió az orosz kifizető ügynökséget, a Nemzeti Elszámolási Letétkezelőt is szankciókkal sújtotta.

Vlagyimir Putyin válaszul új szabályozást vezetett be, amely szerint Oroszország devizakötvényekkel kapcsolatos kötelezettségei akkor teljesülnek, ha a megfelelő rubelösszeget átutalták a helyi kifizetőnek.

A pénzügyminisztérium csütörtökön és pénteken teljesítette a legutóbbi, mintegy 400 millió dollárnak megfelelő kamatfizetéseket ezen szabályok alapján. Az alapul szolgáló kötvények egyikének sincsenek azonban olyan feltételei, amelyek lehetővé tennék a helyi valutában történő elszámolást.

Egyelőre nem világos, hogy a befektetők élni fognak-e az új eszközzel, és hogy a meglévő szankciók egyáltalán lehetővé tennék-e számukra a pénz hazaszállítását.

Sziluanov szerint a hitelezőknek nincs sok értelme bírósági úton kérni a fizetésképtelenség kimondását, mivel Oroszország nem mondott le szuverén immunitásáról, és egyetlen külföldi bíróság sem lenne illetékes.

“Ha végül odáig jutunk, hogy diplomáciai vagyont követelnek, akkor ez egyenlő a diplomáciai kapcsolatok megszakításával és közvetlen konfliktusba kerüléssel” – mondta. “Ez pedig egy másik világba helyezne minket, teljesen más szabályokkal. Ebben az esetben másképp kellene reagálnunk – és nem jogi úton”.

A gazdaságban és a piacokon már bekövetkezett károkat tekintve azonban a fizetésképtelenség egyelőre leginkább szimbolikus jelentőségű, és nem sokat számít a kétszámjegyű inflációval és az évek óta legsúlyosabb gazdasági visszaeséssel küzdő oroszoknak.

Ahogy azt tegnap írtuk, újabb nyugati szankciókkal sújtották az orosz agressziót, betiltják az orosz arany importját, részletek itt.