Afrikán belül is több ezer kilométert utaztak a bevándorlók, hogy Európába jussanak?
A bevándorlással kapcsolatos események közül kitűnik a júniusban történt “Melilla-i csata”, amikor mintegy 2000 bevándorló egyfajta hadseregként megtámadta a marokkói spanyol határszakaszt. Sok kérdés felmerült az ügyben, és az érintett hatóságok is igyekeznek kideríteni, hogy a Kelet-Afrikából érkező migránsok miért éppen a több ezer kilométer távolságra lévő észak-nyugati pontot választották az áttörés helyszínéül?
“Melilla-i csata”
Melilla, és a tőle mintegy 400 kilométernyire nyugatra fekvő, szintén spanyol Ceuta az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa az afrikai kontinensen, és illegális migránsok rendszeresen próbálkoznak ott bejutni az unió területére.
Június 24-én reggel mintegy kétezer ember próbált meg bejutni az észak-afrikai városba, és a kétórás heves küzdelem során mintegy 130-an sikeresen át is törték a Marokkó és a spanyol enklávé közötti határt. A marokkói belügyminisztérium jelentése szerint a halálos áldozatok akkor történtek, amikor a menekültek megpróbáltak átmászni a két területet elválasztó vaskerítésen. Öten életüket vesztették a helyszínen és 76 megsebesült. A sérült migránsok közül tizenhárman később a kórházban meghaltak, így a halálos áldozatok száma 18-ra emelkedett. A marokkói emberi jogi szervezet 27 halottról számolt be, de ezt a számot azonnal meg tudták erősíteni, írja az Al Jazeera.
Mintegy 140 marokkói és 49 spanyol rendfenntartó szenvedett könnyebb sérüléseket. Négy rendőrautót megrongáltak kövekkel a migránsok egy része.
A spanyol médiában közzétett képek kimerült menekülteket és migránsokat mutattak Melillában a járdán fekve, néhányan véres kézzel és szakadt ruhával. Azok, akiknek sikerült átjutniuk, egy helyi migránsközpontba mentek, ahol a hatóságok értékelték körülményeiket.
A határátkelőnél történt incidens volt az első azóta, hogy Marokkó és Spanyolország márciusban helyreállította diplomáciai kapcsolatait.
Honnan jöttek, hova tartanak?
A marokkói politikával foglalkozó Carl Johnson Twitter fiók szerint ezek a migránsok többnyire szudániak votlak, míg mások Csádból, Dél-Szudánból és Eritreából érkeztek. 50-70 eurót fizettek a Szudán és Líbia közötti csempészeknek, és így keltek át Líbián, majd Algérián. Ez egy nem átlalános útvonal, hiszen Kelet-Afrikából érkező migránsok nem szoktak az észak-nyugati részen fekvő Marokkóba menni, hogy Európába menjenek.
Bizonyos feltételezések szerint a Spanyolországgal és Marokkóval jelenleg feszült viszonyt ápoló algériai hatóságok együttműködtek a csempészekkel, és zöld utat adtak annak, hogy átengedjék a migránsokat Algéria keleti felől nyugatra.
🔴 | Xavier Raufer : « L’algérie a permis le passage des migrants à la frontière.
C’est une stratégie indirecte : se servir d’un tiers pour frapper le Maroc et faire croire qu’il n’y est pour rien. » pic.twitter.com/jIZ8c6xc5d
— Carl Johnson (@Crl_Johnson) June 29, 2022
Carl Johnson értesülései szerint az algériai Maghnia városába, Marokkótól 11 km-re, megérkezve a migránsokat egy farmon fogadták, amelyet egy 35 éves mali csempész irányított, akit “Főnöknek” hívnak, és aki a migránsok Marokkóba csempészéséért felelős. Ez a hálózat 300-500 eurót kapott a 2000 kelet-afrikai migránstól. 2000 migráns átszállításához professzionális logisztikára van szükség: több száz helyen vizet, üzemanyagot és élelmiszert helyeztek el. A migránsok 20-40 fős csoportokban léptek be Marokkóba, és először a marokkói Oujda városának külterületét érték el. A szintén körülbelül 35 éves Ahmed nevű szudáni állampolgár fogadta őket, aki elvezette őket a Gourougou-hegy erdejéhez, amely Melilla és Nador városa közelében található.
Ahmed irányította a Gourougou-hegy erdejében lévő tábort, egy-egy munkatársával körülbelül ötven migráns kezeléséért volt felelős. Ez a hálózat képezte ki a migránsokat egy Melilla elleni támadásra, és buzdították őket, hogy fegyvereket, machetéket, késeket és botokat készítsenek a marokkói rendfenntartók megtámadására. A helyi rendőrség, amely tudatában volt ennek a hálózatnak az előkészületeivel, ellenőrzéseket indított a területen. Uyganakkor tisztában voltak vele, hogy a razziák hatására a fegyveres migránsok elrejtőztek volna a környező városokban, így inkább úgy döntöttek, hogy egyben hagyják a csoportot, és majd amikor át akarnak kellni a melillai határállomáson, a marokkói rendőrség beavatkozik. A történtek fényében a marokkói és a spanyol hatóságok szerint ez egy félkatonai műveletnek minősült.
