A 90-es években még egymással háborúzó déli szomszédaink már az újkori történelem legnagyobb botrányáról beszélnek. Mi lesz ebből?
Diplomáciai vita alakult ki vasárnap Szerbia és Horvátország között. A konfliktus alapja, hogy a szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez, számol be róla az MTI.
Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter bejelentette: a zágrábi vezetés nem hivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz.
Elfogadhatatlan, hogy egy magas rangú állami vezető a megszokott diplomáciai kommunikációt kikerülve látogasson el egy másik országba. Ez nem egy tengerparti nyaralás, az ilyen látogatásokról értesíteni kell a másik felet. Egy elnök védett személynek számít – közölte.
A horvát indoklás ellenére a szerb kormány tagjai felháborítónak nevezték, hogy megtagadták Aleksandar Vucictól a beutazást. Ő ugyanis “magánemberként” rótta volna le tiszteletét a második világháborús áldozatok előtt. A horvát külügyi tárca szerint viszont egy külföldi állam magas rangú tisztségviselőjének látogatása nem lehet magánjellegű a jasenovaci emlékműnél.
Nem maradt el a kemény szerb válasz
Válaszlépésként a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a horvátországi diplomaták és politikusok, akik Szerbiába utaznának, ezentúl különleges ellenőrzés alá esnek. Minden utazás előtt jelenteniük kell belépési szándékukat, illetve indokolniuk kell útjukat.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy fogalmazott: ez az újkori történelem legnagyobb botránya a szerb-horvát kapcsolatokban. Hozzátette: a szerb elnöknek nem azt tiltották meg, hogy belépjen Horvátországba, hanem azt, hogy a szerb áldozatok emlékhelyére látogasson.
“Nem tudom, hogy egyáltalán milyenek lesznek így a jövőbeli kapcsolataink” – tette hozzá a kormányfő, aki szerint ezzel a lépéssel Zágráb “félelmetes üzenetet közvetít.
Szimbolikus helyszínről van szó
A jasenovaci komplexumban, amelyet “horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállammal. Az áldozatok között sok ezer gyerek volt. Az usztasák által 1337 napon át működtetett tábort 1945. április 22-én szabadították fel.
Szerbia és Horvátország között az 1991-1995-ös délszláv háborút követően is feszült maradt a kapcsolat. Időnként történik előrelépés, ám Belgrád és Zágráb is szívesen nyúl a történelmi vitákhoz és a viszálykodás felelevenítéséhez, ha belpolitikai érdekei úgy kívánják. A horvát külügyi tárca szerint ezúttal is erről van szó, Belgrád azonban elutasította ezt a feltételezést.
Forrás: MTI

Érdemes elolvasniA szerbek szorosabbra fűzik barátságukat Oroszországgal
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt