Majdnem 20 millió ember eszik az országban kutyát. Sokak szerint a kutyaleves a koronavírus ellen is hatásos.
A becslések szerint Indonézia 270 millió lakosának körülbelül 7 százaléka fogyaszt kutyahúst, írja az Al Jazeera. Az adatok a Dog Meat Free Indonesia (Kutyahúsmentes Indonézia) nevű csoporttól származnak, amely a kutyahús-kereskedelem ellen kampányol.
Míg az állatvédő szervezetek ellenzik a kereskedelmet azon az alapon, hogy az kegyetlen, és olyan közegészségügyi kockázatokat jelent, mint például a veszettség kitörése, sok indonéz úgy látja, hogy a kutyahús evése nem különbözik a csirke- vagy marhahús evésétől.
Dicky Senda, a Kelet-Nusa Tenggara állambeli Mollóban élő író és aktivista elmondta, hogy a kutyahús-kereskedelem az elmúlt években fellendült a tartományban. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy gombamód szaporodnak az aromás fűszerkeverékekkel főtt szemfogakat árusító standok.
“Kutatásunk szerint az itteni emberek hagyományosan nem ettek kutyát” – mondta Senda. „A kutyák fontos állatok a mollói kultúrában, amelyeket barátoknak és rokonoknak tekintenek. Ezért a kutyamancsnyomat gyakori motívum a nép szövetében. Gazdálkodó és vadászó közösségként a kutyák segítőkész állatoknak számítanak.
„Nem tudom, mikor kezdődött pontosan, de mostanra egyre népszerűbb a kutyaevés.” Senda szerint a kutyaéttermek népszerűsége Kelet-Nusa Tenggarában odáig nőtt, hogy a kutyahús-kereskedők már alig bírták kiszolgálni a keresletet.
Ez viszont ahhoz vezetett, hogy sokan káliummal szennyezett táplálékkal mérgezik meg a kutyákat az utcán, ami az állatokat eszméletlenné teszi, de nem befolyásolja a hús minőségét.
„Az elmúlt néhány évben öt-hat kutyát vesztettem el így” – mondta Senda.
Szórványos tiltások már előfordulnak
Az ilyen gyakorlatok miatt a Dog Meat Free Indonesia évek óta lobbizik a kormánynál a kutyahús betiltása érdekében. Valamint már számos helyi önkormányzat törvénytelenné tette a kutyahús árusítását a területén.
Tavaly került sor az első eljárásra kutyakereskedelemben részt vevő ember ellen. Őt végül 10 hónap börtönbüntetésre és 10 000 dollár (3,9 millió forint) pénzbüntetésre ítélték, miután több mint 70 kutyát találtak egy teherautóba csomagolva, amelyeket kutyahúsos kávézókba és éttermekbe szállítottak.
Július 6-án nyilvánosságra hozták Medan polgármesterének, Bobby Nasutionnak a levelét, amely szerint tilos a kutyahús értékesítése vagy kereskedelme. Ebből azonban felháborodás lett, mire a Polgármesteri Hivatal szóvivője közölte, hogy a levél nem tiltja a kutyahús fogyasztását, hanem csak egy „javaslat”.
A Medanban élő Silas Sihombing, aki gyerekkora óta kutyát eszik, nem látja okát az általa finomnak tartott hús betiltására, már csak azért sem, mert az jellemzően zsírszegény.
Szerinte a kutyának a fara a legfinomabb része.
„A tigrist vagy az elefántot nem lehet megölni, mert veszélyben vannak, és nehéz többet tenyészteni belőlük. De kutyából rengeteg van” – mondta. „Mi a jogi oka annak, hogy nem szabad megölni és megenni egy kutyát, ha más állatokat is megölhetsz és megehetsz?”
Maria Tarigan, a Lau Dimbo Simalem tulajdonosa elmondta, hogy a kutyahúst sokan annak feltételezett gyógyászati szerepe miatt részesítik előnyben.
„A kutyahús jótékony hatással van a tífuszban és a dengue-lázban szenvedőkre, és még akkor is jó, ha COVID-fertőzött vagy” – mondta Tarigan. „Én vagyok a bizonyíték erre. Koronavírus-fertőzött voltam, aztán ettem kutyalevest, és ettől jobban lettem.”
A járvány tetőfokán az étterem folyamatosan pörgött a kutyaleves miatt, mondta Tarigan, sokan a kórházban lábadozó hozzátartozóknak is vittek belőle.
Címlapképünk illusztráció, kutyahús egy vietnámi piacon. Forrás: Wikimedia Commons/Schwede66 (CC BY-SA 3.0)
