Majdnem teljesen elzárták az oroszok az európai gázcsapot

Moszkva a nyugati szankciókat okolja a gázszállítás csökkenéséért, Brüsszel szerint viszont az oroszok bosszújáról van szó.

Oroszország kevesebb gázt szállított szerdán Európának. Tovább eszkalálódik tehát az „energiaháború”, ami megnehezíti és költségesebbé teszi az EU számára a tárolók feltöltését a téli fűtési szezon előtt, írja a Reuters.

A hét elején a Gazprom által jelzett szállításcsökkentés miatt az Északi Áramlat 1 vezeték kapacitása a teljes kapacitás mindössze ötödére csökkent. Ez a vezeték az orosz gáz fő szállítási útvonala Európába, az orosz gázexport körülbelül egyharmadát teszi ki.

Kedden az EU-tagországok vészhelyzeti tervet hagytak jóvá a gázkereslet visszaszorítására. Remélik, hogy az alacsonyabb fogyasztás enyhíti a hatást abban az esetben, ha Moszkva teljesen leállítja a gázszállítást.

A terv rávilágít azokra a félelmekre, hogy az országok képtelenek lesznek a tárolók feltöltésére, és így kérdéses, hogy lehet-e majd megfelelő mértékben fűteni a télen Európában.

Egymást okolják

Míg Moszkva különböző technikai problémákat okolt az ellátás megszakításáért, Brüsszel azzal vádolta Oroszországot, hogy az energiát zsaroló fegyverként használja, és így igyekszik megtorolni a nyugati szankciókat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Gazprom a lehető legtöbb gázt szállítja Európának. Hozzátette, hogy a szankciók okozta technikai problémák megakadályozzák a további exportot.

Szerdán az Északi Áramlat 1-en keresztüli fizikai áramlás 14,4 millió kilowattórára (kWh/h) zuhant az egy nappal korábbi 28 millió kWh/ha értékről, ami már csak a normál kapacitás 40%-a. A visszaesés alig egy héttel azután következik be, hogy a csővezeték a tervezett 10 napos karbantartási időszakot követően újraindult.

Az európai politikusok többször is figyelmeztettek, hogy Oroszország ezen a télen teljesen leállíthatja a gázáramlást. Ez pedig Németországot recesszióba taszítaná, a fogyasztók és az ipar költségei pedig még tovább emelkednének.

Christian Lindner német pénzügyminiszter kijelentette, hogy nyitott az atomenergia felhasználására az áramhiány elkerülése érdekében.

Ezért az ország meghosszabbíthatja három megmaradt atomerőművének élettartamát. Ezek az ország teljes energiaszerkezetének 6 százalékát adják.