Ételintolerancia: a rejtett ellenség

Az ételintolerancia egy sokszor nehezen észrevehető jelenség. Sokan összekeverik az allergiával helytelenül. Nézzük, hogyan lehet felismerni, és mit tehetünk ellene!

Mi az ételintolerancia?

Az ételintolerancia lényegében az egyes ételekre a szervezetünk által adott rendellenes válaszreakció. Két főbb típusát különíthetjük el: az immunmediált és a nem immunmediált intoleranciákat. 

Az immunmediáció azt jelenti, hogy szervezetünk immunrendszere részt vesz a folyamatban, és az általa termelt antitestek reakciói jelentkeznek tünetként. A nem immunmediált folyamatokban értelemszerűen nem vesz részt immunrendszerünk, ilyen például a laktózintolerancia, ahol a tünetet egy enzim hiánya (jelen esetben a laktáz) okozza, melynek következménye a tejcukor nem megfelelő lebontása, mely puffadással, hasmenéssel jár. Az immunmediált intoleranciánál tehát antitest termelődik, és ennek lesz kulcsszerepe a folyamatokban.

Mi a különbség az ételallergia és az intolerancia között?

Sokan összekeverik az allergiát és az intoleranciát, pedig a kettő nagyon más, és fontos, hogy meg tudjuk különböztetni őket. Nézzük mi is a különbség?

• Az allergia legfőbb ismérve, hogy az étel elfogyasztását követően azonnali, heveny reakcióval jár, míg az intoleranciánál a tünetek csak később, akár napokkal a fogyasztás után jelentkeznek.
• Az allergiás reakció végzetes lehet, míg az intolerancia nem vált ki életveszélyt okozó reakciót.
• Más típusú antitest termeléssel jár a két folyamat. Az allergia esetén IgE antitestek, míg az intolerancia során IgG antitestek termelődnek.
• Az allergia előfordulási gyakorisága alacsony, az intoleranciáé magas.
• Az allergiás választ a hízósejtekből történő gyors hisztamin-felszabadulás jellemzi, míg az intoleranciára a lassú antigén-antitest komplex képződés jellemző, mely a szövetekbe lerakódva gyulladást okoz.
• Allergia esetén legjellemzőbb tünetek: bőrpír, tüsszögés, szénanátha, légzési nehézség, asztma, szélsőséges esetben anafilaxiás sokk. Intolerancia során azonban a szervezet bármely pontját érintő panasz alakulhat ki, a bőrszárazságtól, a hajhulláson át, az emésztőrendszeri panaszokig.
• Az allergia élethosszig tarthat, ugyanakkor az intolerancia a magas IgG termelést okozó ételek kizárásával megszüntethető.

Szervezetünk reakciója

Az immunmediált ételintolerancia kialakulása során úgynevezett antigén-antitest komplexek képződnek. Ezek lerakódnak a szövetekben, s ott a gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ez a test bármely részén megtörténhet, mint például a belekben, az izületekben vagy akár az agyban. Így az egyes ételektől nem csak emésztési panaszok léphetnek fel, hanem ízülti gyulladás, vagy migrénes fejfájás is.

Nézzük meg részletesebben, hogyan is zajlik ez a folyamat:

1. Először a részlegesen emésztett étel átjut a bélsejtek között, és bekerül a véráramba.
2. Ezeket a fehérjéket a szervezet „idegen anyagként” azonosítja és az adott ételhez megfelelő, specifikus IgG termelésbe kezd.
3. Az IgG a részlegesen emésztett étellel összekapcsolódva úgynevezett antigén-antitest komplexet képez. Az ételintolerancia tünetei később alakulnak ki, mivel a komplexek kialakulása fokozatos folyamat, nem azonnal következik be.
4. Ezek a komplexek lerakódnak a szövetekben (Mint, ahogy erről fentebb már volt, szó ez bárhol megtörténhet a szervezetünkben.)
5. Az immunrendszer aktiválódik, és  makrofágokból (a fehérvérsejtek egy csoportja) gyulladásos mediátorok szabadulnak fel. 

Mik a tünetei?

Mivel ezek a lerakódások a szervezetben bárhol előfordulhatnak, így nem csak emésztőrendszeri problémák esetén kell gyanakodni ételintoleranciára. A tünetek lehetnek, a teljesség igénye nélkül például: 

• Ízületi fájdalom
• Asztma
• Szorongás, depresszió
• Autoimmun betegségek
• Figyelem hiány, hiperaktivitás (ADHD: attention deficit hyperactivity disorders)
• Bélproblémák (colitis, IBD, IBS, szorulás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, flatulencia,)
• Krónikus légúti tünetek (fulladás/ bronchitis)
• Sötét karikák vagy duzzanat a szemek körül
• Kimerültség
• Fejfájás vagy migrén
• Álmatlanság, letargia, “ködösség”,
• Szívdobogásérzés
• Arc melléküreg gyulladás
• Bőrbetegségek (ekcéma, bőrpír, pattanás)
• Súlyfelesleg problémák

A leggyakoribb ételintoleranciák

Mivel rengeteg típusú ételt ismerünk, így egyénenként változik az egyes termékekre adott intolerancia, és annak mértéke is. Az eddig elvégzett  vizsgálatok, alapján azonban megállapítható, hogy a legnagyobb arányban a tehéntej, tojás, olajos magvak, búza, glutén, szója és az élesztő jöhet szóba, mint kiváltó ok. Intolerancia esetén azonban nem csak ezek, hanem ezek keresztallergénjeinke kizárása is szükséges lesz, a tünetek megszüntetéséhez. 

• Ez is érdekes lehet: Keresztallergia: ezekre érdemes figyelni pollenszezonban!

Mit tehetünk, ha intoleranciára gyanakszunk?

Ha a fenti tünetek közül egyet vagy többet már megfigyeltünk magunkon, és azt bizonyíthatóan nem más hatás váltotta ki (nagyfokú stressz, ételmérgezés, vegyszer stb.), akkor érdemes ételintolerancia vizsgálatot végezni. Több típusú vizsgálat is létezik, de az immunmediált ételintolerancia vizsgálatok közül a Foodtest 200+ a legkomplexebb. Ez a vizsgálat több mint 200 élelmiszerre adott IgG válasz szintjét mutatja meg nagy érzékenységgel. 

A teszt azonban adhat hamis negatív eredményt is! Abban az esetben, ha hónapokig nem fogyasztunk egy bizonyos alapanyagot, például tejet, vagy tejtermékeket, tojást stb., akkor értelemszerűen szervezetünk ezekre nem is termel antitestek, így a teszt nem mutatja ki az érzékenységet akkor sem, ha az adott alapanyag rendszeres fogyasztás mellett irritációt okozna. Így érdemes a teszt elvégzése előtt 2-3 héttel minél változatosabban étkezni!

További érdekességekért, és életmód tanácsadásért keresd a WINTEAM csapatát!