Mit keres két, egymás ellen harcoló csecsen haderő az ukrán húsdarálóban?

Az ukrán főváros, Kijev mellett részesültek kiképzésben azok a csecsen harcosok, akik megfogadták, hogy Ukrajnában folytatják az észak-kaukázusi hazájukban évekig dúló, Oroszország elleni harcot.

Az ukrajnai konfliktus mindkét oldalán részt vesznek a csecsenföldi katonák. A Kijev-párti önkéntesek Dzsohar Dudajevhez, a néhai csecsen vezetőhöz hűségesek, aki a köztársaság Oroszországtól való függetlenedéséért küzdött. Ők alkotják a „Dudajev-zászlóaljat”, és esküdt ellenségei azoknak a Ramzan Kadirov jelenlegi elnök által irányított erőknek, akik Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogatják, és csatlakoztak Oroszországhoz Ukrajna kulcsfontosságú kikötőjének, Mariupolnak és más kelet- és dél-ukrajnai gyújtópontoknak hónapok óta tartó ostromában.

Az ukránok mellett harcoló csecsenek közül, akiket Kijev mellett egy ideiglenes lőtéren képezték ki, sokan Nyugat-Európában élnek. Ukrán tisztviselők szerint a zászlóalj jelenleg több száz főből áll, akik az ország hadseregével együttműködnek ugyan, de formálisan nem állnak a nemzeti parancsnokság alatt.

A moszkovita Kadirov egységét az Orosz Különleges Erők Egyetemén képezték ki, amely egy magánoktatási intézmény, ahol különböző feladatokra készítenek fel harcoló alakulatokat.

A jelenlegi csecsen vezető régóta Vlagyimir Putyin elkötelezett támogatója, bár pályafutását a forradalmi erőknél kezdte, ekkor még az oroszok ellen harcolt az első csecsen háborúban. Majd a második csecsen háború kezdetén, 1999-ben apjával, az akkori elnökkel együtt átállt. 2007-ben választották a Csecsen Köztársaság elnökének, ami azóta is Oroszország hű szövetségese.

A „hivatalos” csecsen katonák az elsők között csatlakoztak Putyin oldalán az invázióhoz, azóta a hírek szerint hozzájuk köthetőek a legkegyetlenebb, legvéresebb kínzások és mészárlások az ukrán hadszíntéren.

Az oktatók megtanítják az új, ukránbarát zászlóalj tagjait a harc alapjaira, beleértve a fegyverhasználatot, a lőállás felvételét és a csapatmunkát. A kiképzők között vannak a 2009-ben véget ért csecsenföldi háborúk veteránjai, akik közül néhányan Ukrajnához csatlakoztak, miután 2014-ben, a Krím annektálását követően megkezdődtek az Oroszország által támogatott szakadárok elleni harcok.

Tor, egy önkéntes, aki csak a csatatéri becenevét használja, azt mondta, nem lát különbséget a két konfliktus között.

„Az embereknek meg kell érteniük, hogy nincs más választásunk” – mondta az AP-nek angolul.

„Ha az oroszok megnyerik ezt a háborút, akkor folytatják. Soha nem állnak meg. Nem tudom, hogy a balti országok következnek, vagy Grúzia, vagy Kazahsztán. Putyin nyíltan, határozottan kijelenti, hogy újjá akarja építeni a szovjet birodalmat.”

Oroszország két háborút is indított, hogy megakadályozza a többségében muszlim tartomány, Csecsenföld függetlenségét a Szovjetunió 1991-es összeomlása után.

Az első konfliktus 1994-ben robbant ki, a második csecsen háború pedig 1999-ben kezdődött, és a csecsen főváros, Groznij ostromával tetőzött, amelyet orosz bombák jórészt elpusztítottak.

Muszlim Madiev, a csecsen konfliktusok veterán harcosa az ukrajnai önkéntes zászlóalj tanácsadója bizakodik az ukrajnai invázió kimenetelét illetően.

„Meg fogjuk nyerni ezt a háborút. Már az egész világ kiáll értünk” – mondta oroszul.

„Mi voltunk az egyetlenek, akik önmagunkért harcoltunk. Senki nem állt mellettünk. De most az egész világ Ukrajnával van. Nyernünk kell, nyernünk kell” – jelentette ki.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/14/egyetemen-kepzett-csecsenek-indulnak-az-ukran-haboruba/” ][/hm_embed]