• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Kanyó Ferenc Kanyó Ferenc · 2022.08.31.
· Kult+Múlt

75 éve történt a kékcédulás választás

Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László és Marosán György 1947-ben (Fortepan, Berkó Pál)

Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László és Marosán György 1947-ben (Fortepan, Berkó Pál)

1947. augusztus 31-én választásokat tartottak Magyarországon, amely utóbb a kékcédulás választás néven híresült el. A Magyar Kommunista Párt ekkor aratott győzelmével újabb lépést tett afelé, hogy szovjet mintára kiépítse a sztálinista diktatúrát.  De mi szükség volt egyáltalán ezekre a kékcédulákra?

A Szovjetunió beteszi csizmáját

A második világháború alatt Magyarországot a Vörös Hadsereg szállta meg, emiatt döntően a szovjetek akarata érvényesült a térségben. Magyarország a fegyverszüneti megállapodásban a Szövetséges Ellenőrző Bizottságra ruházta szuverenitása egyrészét is. A testületnek így komoly jogosítványai voltak az országban, megkerülhette a magyar hatóságokat, beleszólhatott a magyar politikai életbe. A SZEB-ben jelenlévő angolszász hatalmak képviselői csak konzultációs jogot kaptak.

Az 1945. november 4-én tartott választásokon azonban nem a szovjetek által protezsált Magyar Kommunista Párt nyert, hanem a Független Kisgazda Párt aratott diadalt 52%-os listás eredménnyel. Ennek ellenére az újonnan megalakuló kormányba szovjet utasításra be kellett venni a Magyar Kommunista Pártot, valamint szövetségeseit, a Szociáldemokrata Pártot és a Nemzeti Parasztpártot. A minisztériumok közül a belügyminisztériumot át kellett engedni a kommunistáknak, akik az állam hatalmi szerveit azonnal a saját céljaikra kezdték el kihasználni. Egyfajta kettős hatalom épült ki, míg a parlament és az önkormányzatok jelentős része a kisgazdák befolyása alatt volt, a végrehajtó hatalmat a kommunisták irányították. Amikor a szovjet-amerikai viszony 1947-re egyre feszültebbé vált, a hatalmi átrendezés újabb lendületet kapott.

Május 1-i felvonulás 1947-ben. Fortepan, Berkó Pál.

A kiterjedt sajtó segítségével a kommunisták azt látszatot tudták kelteni, hogy az egyik oldalon állnak ők és a “nép”, az utca többsége, míg a másik oldalon a parlamentben erős kisgazdák. Hogy megtörjék az FKgP-t, az ún. “szalámitaktikához” nyúltak, amelynek keretében mindig a kisgazdák jobbszélén lévő politikai figurákat és csoportokat vették célkeresztbe, szövetkezve a párt balszárnyával. Az egykor egyedül többséget szerző pártról így váltak le újabb és újabb csoportok és politikusok. 1947. február 25-én a szovjetek elhurcolták Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát, majd május 31-én zsarolással lemondatták az éppen külföldön tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnököt.

A kékcédulás választás “kellékei”

A kékcédulás választás leghíresebb szereplője az emlegetett “kék cédula” volt, de emellett is akadtak eszközök, amelyek segítették a kommunistákat, valamint az MKP, SZDP, NPP alkotta Baloldali Blokkot. 1947. július 23-án módosították a választási törvényt, amely csökkentette a választópolgárok számát. Egyúttal pedig kizárta a választhatóságból azokat, akik a Horthy-korban a különböző néven futó kormánypárt tagja vagy jelöltje volt. Ez főleg az FKgP-ből a szalámitaktika révén kizárt Sulyok Dezsőt és pártját, a Magyar Szabadságpártot érintette, akik így nem indulhattak el a választáson.

Sulyok Dezső mellszobra Pápán (Wikipédia)

Szintén a választójogi reformhoz tartozott, hogy a kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonatokat nyomtattak, amellyel azok tudtak szavazni, akik a lakhelyüktől távol tartózkodtak. A Magyar Kommunista Párt azonban saját magának is nyomtattatott ilyen névjegyzékkivonatokat, azaz “kékcédulákat”. A híveit mozgósította, hogy ezzel járjanak be minél több szavazóhelyiséget. A párt aktivistái ezt követően biciklivel, teherautóval vagy más módokon csoportosan vettek részt az augusztus 31-i szavazáson. A mozgósítást megkönnyítette, hogy az utazást közpénzből fizették. Hogy mennyien szavaztak így, arról csak becsléseik vannak, a számok 50 ezer és 200 ezer fő közé teszik az így leadott voksokat.

A választójogi törvény módosításához még hozzá tartozott, hogy a 411 kiosztható listás mandátumból 60 mandátumot lehetett az országos listáról elnyerni, de ha a kisgazdák és a Baloldali Blokk eléri a 60%-ot a listán, akkor a mandátumok 80%-át elnyerik, a fennmaradó 20%-ot meg arányosan osztják el. Ez a módosítás ahhoz kellett, hogy minél biztosabban szert tegyenek a parlamenti többségre.

Csalás és ellehetetlenítés

Augusztus 31-én már a választások első órájában feltűnt a csalás a különböző választási bizottságokban. A sok “üzemi kiránduláson” tartózkodó idegen, akiket teherautóval szállítottak, nem maradt észrevétlen, hiába szerette volna a kommunista párt. A tényről beszámoló telefonok és sürgönyök azonban a belügyminisztériumba futottak be, amelyet a kommunista Rajk László vezetett. Neki eszébe se jutott cselekedni a csalással szemben, sőt igyekezett azokat eltussolni. A szociáldemokrata párthoz tartozó igazságügyminiszter, Ries István tiltakozása jeléül lemondott, a párt miniszterei pedig sztrájkba léptek. A Magyar Függetlenségi Párt, amelyet a kisgazdáktól korábban kizárt Pfeiffer Zoltán vezetett, petíciót nyújtott be a választási csalások miatt és új választás kiírását követelte. Az olyan anomáliák, mint például az, hogy Debrecenben a választók 106%-a szavazott, csakhamar nyilvánvalóvá váltak.

Rajk Lászlót éltető plakát 1946-ból. Fortepan, Bauer Sándor

A kékcédulás választás végeredménye a kommunisták győzelmét hozta, akik 22,25%-os értek el, a 16,5%-os Demokrata Néppárt a 15,34%-os FKgP, a 14,86%-os SZDP, a 13,43%-os Magyar Függetlenségi Párt és a 8,28%-os NPP és az 5,25%-ot elért Független Magyar Demokrata Párt előtt. A mandátumok tekintetében a Baloldali Blokk három pártja és az FKgP a választójogi törvény korábbi módosítása miatt megkapta a 60% eléréséért járó többletmandátumokat. A történetnek azonban ezzel nem volt vége: a kommunisták a MFP-t vádolták meg csalással. Rákosi Mátyás magához rendelte a választási bizottság elnökét (aki szintén kommunista volt), és megfenyegette.

Megkezdődik a diktatúra időszaka

Miután a párizsi béke szeptember 15-én történő érvénybe lépése után kiderült, hogy a szovjet csapatok maradnak. Ezért a koalíción belüli válság csillapodott: a “minisztersztrájk” véget ért. Szeptember 18-án megkezdődtek a koalíciós tárgyalások, szeptember 24-én pedig ismét Dinnyés József alakíthatott kormányt. A Magyar Függetlenségi Párt beadványát a választási bizottság elutasította, sőt a Péter Gábor vezette ÁVO nyomozást indított ellenük. Pfeiffer Zoltán munkatársait letartóztatták és az SZDP egyik képviselője indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését. Pfeiffer ezt nem várta meg, november 4-én külföldre menekült. November 20-án a választási bizottság a pártot feloszlattatta, a mandátumait pedig nem töltötték fel, így a Baloldali Blokk már a kisgazdák nélkül is abszolút többségbe került.

A Hősök tere 1948-ban. Fortepan, Magyar Rendőr

A kékcédulás választásban a híres kék cédulák szerepe relatíve kicsi maradt. Az összes szavazatnak mindössze néhány százalékát jelentette. Ez azonban pont elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megszerezzék vele a 60%-ot, ami több mandátumot eredményezett. A csalás a közvélemény számára nyilvánvalóvá vált. A titkos választójogban sokan csalódtak. Az igazi vesztesek azonban a koalíció pártjai lettek. A szociáldemokraták, maradék kisgazdák és a parasztpártiak végigasszisztálták a kékcédulás választás eseményeit. (Sőt, a szociáldemokraták még együttműködési javaslatot is kaptak Rákosiéktól, amit nem fogadtak el). A diktatúra következő lépéseinek egyikét jelentő pártegyesítés elkerülésére már nem maradt érdemi társadalmi hátterük.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/03/15/ot-emlekezetes-unnepseg-marcius-15-napjan/” ][/hm_embed]

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
történelem választás
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg

  • Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

  • Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

  • 7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

  • Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

  • Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Kapcsolódó cikkek

Szovjetek palotája
2025.06.05.

A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg


Olvasson tovább
Kínai agyaghadsereg védi a császár sírját
2025.06.05.

Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját


Olvasson tovább
holt-tengeri tekercsek, biblia
2025.06.05.

Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták


Olvasson tovább
India indiai függő oszlop
2025.06.05.

Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg

A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg

Tovább olvasok
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép

Tovább olvasok
Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Tovább olvasok
7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok

Tovább olvasok
Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták

Tovább olvasok
Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”

Tovább olvasok
<b>Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel</b>

Jézus 2025-ben visszatér? Rengetegen fogadnak rá, hogy idén lesz a második eljövetel

Tovább olvasok
Itt vannak az előtte-utána műholdfelvételek Ukrajna eddigi legsikeresebb hadműveletéről

Itt vannak az előtte-utána műholdfelvételek Ukrajna eddigi legsikeresebb hadműveletéről

Tovább olvasok
Az ősrobbanás óta a legnagyobb kozmikus robbanást észlelték csillagászok

Az ősrobbanás óta a legnagyobb kozmikus robbanást észlelték csillagászok

Tovább olvasok
Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot

Trianon 105: a tragikus történelmi döntés, amely ma is formálja Magyarországot

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4