A hét legfejlettebb országot tömörítő szervezet pénzügyminiszterei bejelentették, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra, adta hírül a BBC.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a felső határ segít az infláció elleni küzdelemben, miközben csapást mér Moszkvára, ami részben az energiahordozóból származó bevételeiből finanszírozza az ukrajnai háborút.
A megállapodás szerint az olajár-sapkaterv „kifejezetten” az orosz bevételek csökkentésére és „agressziós háború finanszírozása” ellen irányul.
A G7 pénzügyminiszterei azt is kijelentették, hogy céljuk, hogy korlátozzák “Oroszország háborújának a globális energiaárakra gyakorolt hatását, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban”.
Mint mondták ez úgy fog működni, hogy “csak a szolgáltatók számára engedélyezhető, hogy az orosz tengeri olajjal és kőolajtermékekkel kapcsolatos üzleti tevékenységet folytassanak és csak a felső korlátig vagy az alatt”.
A dokumentum szerint ezt úgy érik el, hogy megakadályozzák a hajózási társaságokat abban, hogy orosz olajat szállítsanak a tengeren keresztül, hacsak nem az árplafon alatt vásárolták meg a készleteket.
Egyelőre nincs részletezve, hogy milyen szinten fogják meghatározni a felső határt, de a dokumentum szerint ezt “nyilvánosan, világosan és átláthatóan közölni fogják”.
A G7 mai bejelentése előtt a Kreml arra figyelmeztetett, hogy az orosz olajexport árplafonjának bevezetése megtorlást váltana ki.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „azok a cégek, amelyek árplafont szabnak ki, nem lesznek az orosz olaj kedvezményezettjei között.
“Egy ilyen döntés elfogadása az olajpiacok jelentős destabilizálásához vezet” – figyelmeztetett akkor Peszkov.
Az ukrajnai háború és a koronavírusból való kilábalás miatti energiahiány következtében megugrott az olaj és a gáz világpiaci ára – bár az olaj ára a júniusi csúcs óta csökkent.
Elemzők szerint Kína és India – Oroszország fő kereskedelmi partnerei – nem biztos, hogy követi a G7 politikáját az orosz olajjal kapcsolatban – ők eddig sem csatlakoztak az Oroszországot célzó nyugati szankciókhoz.
Egyes G7-tisztviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az árplafon nem lesz sikeres e két nemzet részvétele nélkül. Ez annál is inkább valószínű, mert mindkét ázsiai ország növelte orosz olajvásárlásait az ukrajnai háború kezdete óta.
Az ársapka-dokumentum kimondja, hogy a G7-országok “kiterjedt és folyamatos együttműködést folytatnak országok és kulcsfontosságú érdekelt felek sokféle csoportjával” annak érdekében, hogy meghatározzák az árszintet és a végrehajtási mechanizmust.
A közlemény szerint a szövetség “széles koalíció létrehozására törekszik a hatékonyság maximalizálása érdekében”, valamint arra ösztönzi az orosz olajat importáló országokat, hogy “kötelezzék el magukat amellett, hogy ezt csak az árplafon maximumán vagy az alatti áron teszik”.
A árplafon bevezetésének pontos idejéről “a teljes koalíció dönt az egyes joghatóságok végrehajtása előtt” – teszi hozzá a megállapodás.
A G7, a világ vezető gazdaságaiból álló szervezet, amely uralja a globális kereskedelmet és a nemzetközi pénzügyi rendszert, és melynek tagjai Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/20/amerika-igyekszik-kiszakitani-indiat-az-orosz-erdekszferabol/” ][/hm_embed]
Forrás: