Erzsébet királynő 70 éves uralkodása alatt időről időre felerősödött a köztársaságpártiak hangja, de az általa élvezett tisztelet miatt a monarchia megszüntetésére irányuló mozgalmak nem tudtak maradandót alkotni.
Most, halálával és kevésbé népszerű fia, Károly trónra kerülésével a republikánusok úgy vélik, hogy az ezer éves intézmény vége egy lépéssel közelebb kerülhet.
“A legtöbb ember számára a királynő maga a monarchia. Miután meghal, az intézmény jövője komoly veszélyben van” – mondta Graham Smith, a Republic kampánycsoport vezérigazgatója még az év elején.
“Károly örökölheti a trónt, de nem fogja örökölni a királynő iránti tiszteletet.”
Smith és a hasonló gondolkodású monarchiaellenesek azzal érvelnek, hogy a királyi családnak nincs helye a modern demokráciában, és elképesztően drága a fenntartása.
Királyi tisztviselők szerint azonban az intézmény évente kevesebb, mint 1 fontba kerül fejenként a briteknek. A Republic szerint viszont a valódi költség évente körülbelül 350 millió font.
A közvélemény-kutatások folyamatosan azt mutatják, hogy a britek túlnyomó többsége támogatja a monarchiát, és magát a királynőt is. A republikánusok elfogadták, hogy esélyük sincs megváltoztatni a rendszert, amíg ő él.
Ám a felmérések azt is jelezték, hogy ez a támogatottság csökken, különösen a fiatalabb britek körében, és Károly kevésbé népszerű.
A brit újságok nagyrészt Cambridge hercege és hercegnője, azaz II Erzsébet unokája és Károly fia, Vilmos és felesége, Katalin mellett teszik le a voksukat, akik rendszeresen szerepelnek a címlapokon, mivel számos királyi és jótékonysági feladatokat látnak el országszerte.
Az egyik korábbi vezető királyi segéd a Reutersnek azt mondta, hogy a fiatal királyi családok jobban értenek a médiához, mint az idősebb nemzedék, és óriási tervezést és odafigyelést fordítanak munkájukra és személyiségükre.
Smith és más republikánusok régóta azt hangoztatják, hogy majd amikor a britek szembenéznek azzal, hogy Károly lett a király, akkor a monarchia egészének támogatottsága csökkenni fog.
Mint mondta, hogy a királynő temetését követően és a koronázás előtt ő és más aktivisták hangosan fogják követelni, hogy népszavazást tartsanak az intézmény jövőjéről.
„Ez egy lehetőség a kampányra, de nem lesz könnyű kampány” – mondta.
“Keményen meg kell dolgoznunk a népszavazásért.”
Nincs egyértelmű út a monarchia felszámolásához Nagy-Britanniában, ugyanis az országnak nincs kodifikált alkotmánya, amely meghatározná a lépéseket. Ellenzői azzal érvelnek a folyamat központi megindítása ellen, hogy csak akkor kell elkezdeni felszámolni a jelenlegi államformát, ha a közvélemény túlnyomó többsége egyértelműen ezt szeretné.
Ugyanakkor számításba kell venni a régi gyarmatbirodalom azon tagjait – szám szerint 14-et –, melyek jelenleg is a korona részeit képezik – így Ausztráliát, Barbadost, Új-Zélandot vagy épp Kanadát.
A nagyobb országok általánosságban elégedettek a monarchiával, ám számos kisebb nemzet egyre erélyesebben nyilvánítja ki függetlenedési szándékát. Nemrégiben épp Barbados volt az, aki bejelentette elszakadását – erről itt írtunk –, de Jamaika és Belize is hasonló húrokat penget.
Kérdés, hogy a történtek mennyire változtatják meg az országok kormányainak hozzáállását az új helyzethez, mindenesetre az valószínűnek látszik, hogy több helyen erőre kapnak a köztársaságpártiak.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/08/nincs-tobb-vidam-szinu-ruha-elhunyt-ii-erzsebet-kiralyno/” ][/hm_embed]
Source: