Joe Biden most először felvetette a katonai konfliktus lehetőségét Kínával

Az Egyesült Államok elnöke a múlt heti ázsiai útján az eddigi legerősebb figyelmeztetését adta Pekingnek, miszerint Washington elkötelezett amellett, hogy Amerika akár katonai eszközökkel is megvédi Tajvant, ha Kína megtámadná a szigetországot, tudósított a CNN.

Biden megjegyzései, amelyek a Tajvan elleni potenciális kínai támadást Oroszország ukrajnai inváziójához hasonlították, úgy tűnik, hogy most először eltérnek Washington több évtizedes „stratégiai kétértelműség” politikájától, és látszólag felvetették az amerikai és kínai erők közötti katonai összecsapás lehetőségét.

Ugyanakkor egy óriási, több mint 1,1 milliárd dolláros fegyvereladást is jóváhagyott Tajvan számára, ami miatt Kína azonnal figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy “ellenintézkedéseket” fog tenni.

A kínai nagykövetség szóvivője, Liu Pengyu szombaton kijelentette, hogy Kína “határozottan ellenzi” a tranzakciót, amelyek “súlyosan veszélyeztetik a Kína-USA kapcsolatokat, valamint a békét és stabilitást a Tajvani-szoroson”, és felszólította Washingtont, hogy “azonnal vonja vissza” a határozatot.

Liu Twitter-bejegyzései azután jelentek meg a közösségi oldalon, hogy a Biden-kormányzat pénteken hivatalosan értesítette a Kongresszust a tervezett eladásokról, amelyek legfeljebb 60 hajóelhárító rakétát és 100 levegő-levegő rakétát tartalmaznak.

A külügyminisztérium szerint az eladások összhangban vannak az Egyesült Államok azon régóta fennálló politikájával, miszerint védelmi fegyverekkel látják el a szigetet, és az ilyen fegyverek “gyors szállítását” “a Tajvan biztonsága szempontjából „alapvető fontosságúnak” nevezték.

Kína azonban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy beleavatkozik a belügyeibe.

A Kommunista Párt azt állítja, hogy Tajvan a területe része – annak ellenére, hogy soha nem kormányozta azt –, és régóta ígéri, hogy szükség esetén erőszakkal “újraegyesíti” a szigetet a kínai szárazfölddel.

„Az Egyesült Államok beavatkozik Kína belügyeibe, és aláássa Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit azzal, hogy fegyvereket ad el Tajvannak” – írta Liu a Twitteren.

„Rossz üzenetet küld ezzel a „Tajvan függetlenségét” hirdető szeparatista erőknek, és súlyosan veszélyezteti a Kína-USA kapcsolatokat, valamint a békét és a stabilitást a Tajvani-szoroson túl – mondta Liu.

Felszólította az Egyesült Államokat, hogy “tisztelje az Egy Kína elve mellett vállalt kötelezettségeit”, és tweetsorozatát azzal fejezte be, hogy Tajvan “a kínai terület elidegeníthetetlen része”, és figyelmeztette Washingtont, hogy “határozott, törvényes és szükséges ellenintézkedéseket fog tenni”. ”

Bonnie Glaser, az Egyesült Államok Német Marshall Alap ázsiai programjának igazgatója ellenben úgy véli, hogy kínai invázió Tajvan ellen nem valószínű.

“Úgy gondolom, hogy a PLA-ból (a kínai hadsereg – a szerk.) hiányzik a teljes bizonyosság a tekintetben, hogy meg tudja szerezni és irányítani tudná Tajvant. Maga a PLA is beszél képességeinek néhány hiányosságáról” – mondta.

“És az ukrajnai háború rávilágít azokra a kihívásokra, amelyekkel Kína szembesülhet; minden bizonnyal sokkal nehezebb háborút indítani 160 kilométeres vízfelületen, mint a szárazföldi határokon át (például Oroszország és Ukrajna között).”

Megjegyezte, hogy az erős ukrán ellenállás kiváló példával szolgálhat a tajvani népnek, hogy harcoljon a saját földjéért.

„Tekintettel arra, hogy Ukrajna valóban nagyon magas morálról és hajlandóságról tett tanúbizonyságot, hogy megvédje szabadságjogait… Úgy gondolom, hogy ez valószínűleg megváltoztatja nemcsak a kínai katonai vezetők, hanem remélhetőleg személyesen Hszi Csin-ping gondolkodását is.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/14/eleguk-van-az-usa-kinat-is-szankcionalni-akarja/” ][/hm_embed]