“Halál a diktátorra!” Fiatal lány meggyilkolása döntheti káoszba Iránt

Iránban már harmadik hete tartanak a tüntetések, aminek kiváltó oka egy mindössze 22 éves iráni lány halála volt, akit állítólag az erkölcsrendészek vertek meg brutálisan a letartóztatása után, a börtönben. Masa Aminit azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a muzulmán nők haját eltakaró kendőt, a hidzsábot.
Az iráni kormány minden korábban működő módszert bevetett, hogy véget vessen a demonstrációknak, de mind sikertelennek bizonyult.

Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy elsősorban az iráni közép- és felsőrétegek tagjai demonstrálnak, a 2009-es milliós tüntetésekhez képest a jelenlegi megmozdulások a nagyvárosokra koncentrálódnak és messze kisebbek. Kérdés, hogy milyen eredményt akarnak elérni és mi a realitás az iszlám köztársaságban.

A tüntetések jellege ugyanakkor kezd megváltozni és a szolidaritás átlépte az országhatárt. Legutóbb például középiskolások kergettek el a helyszínről egy keményvonalas képviselőt, míg Európa- és világszerte híres színésznők vágják le a hajukat követve az iráni nők példáját és elismerve a küzdelmük fontosságát. 2009 óta nem nehezedett ekkora nyomás Teheránra, akkor a Green Movement (Zöld Mozgalom) elnevezésű tüntetések milliókat vittek utcára. Ám végül ezt is legyűrték a hatóságok.

Itt egy összeállítás a tüntetésekről:

A jelenlegi helyzetről nehéz valós képet alkotni, hiszen a kormányzat mindent a kezében tart, ráadásul folyamatosan a külföldet hibáztatja a demonstrációkért. Ugyanakkor a tüntetések kezdete óta legalább 35 újságírót, fotóriportert vettek őrizetbe, írja az AP News. A tüntetések Amini sírjánál, Saqqezben, Teherántól 460 kilométerre kezdődtek és terjedtek el országszerte.

A tavaly megválasztott, keményvonalas Ebrahim Raisi elnök sokkal szigorúbban ellenőrizteti, hogy az iráni nők betartják-e a szabályokat. Ezek pedig sokszor fajulnak tettlegességig. Az iráni kormány tagadja Amini bántalmazását, ezt egy olyan videó közzétételével akarták megerősíteni, amin a lány összeesik a rendőrsön és segítenek neki. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a rendőröket már testkamerával szerelik fel, egyetlen felvétel sem került nyilvánosságra a letartóztásának körülményeiről. Több mint gyanús, hogy halála után nagyon hamar eltemettették, ami arra utal, mégiscsak az erkölcsrendészet lehet a hibás.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/01/az-oroszoknak-mar-a-dronokat-is-irantol-kell-kerniuk-de-azok-sem-mukodnek/” ][/hm_embed]

“Halál a diktátorra!”, üvöltik az iráni nők országszerte a tüntetéseken, Ali Khamenei Ajatollahra utalva ezzel. Ez egyébként nagyon bátor, hisz a forradalmi bíróság zárt ajtós tárgyaláson halálra is ítélheti őket ezért.

Itt egy videó arról, ahogy egy iraki születésű svéd európai parlamenti képviselő élő adásban levágja a haját szolidaritásból:

Arról nincsenek hivatalos információk, hogy eddig hány letartóztatás történt, az Associated Press 1900 őrizetbe vételről ír. Az utolsó hivatalos adat egy szeptember 24-i tüntetésről van, ahol 41 halálos áldozatról jelent meg hír az állami televízióba. Az oslói központú Iráni Emberi Jogok társaság szerint legalább 154 embert öltek meg a tüntetések során, ebből 63-at Zahedanban, ahol a kormány szerint szeparatisták miatt történt az incidens, míg az emberi jogi szervezet szerint az incidens egy helyi rendőr által elkövetett nemi erőszak vádja miatti tiltakozásból indult ki.

Teherán mindent megpróbál, hogy elvonja a figyelmet a hidzsábviselés következtében kitört zavargásokról. Nemrég például az iraki kurd szeparatisták ellen hajtott végre támadásokat.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/25/iran-hatarozottan-fog-cselekedni-a-tuntetesek-utan-mondja-az-elnok/” ][/hm_embed]

Az 1979-es iszlám forradalom óta egyébként elég sok tömegtüntetés volt már különböző okokbók, ezeken azonban mindig úrrá tudott lenni Teherán. Legutóbb, 2019-ben például a kormány benzintámogatásokat megszüntető döntése miatti harag váltott ki országos megmozdulásokat. Ugyanakkor ma már minden szinten a keményvonalasok irányítják Iránt és a 2009-es tüntetésekkel ellentétben nincsenek milliók az utcán. Más kérdés, hogy a demonstráló lányok, asszonyok, akik között szép számmal vannak iskolások is nagyon elkötelezetteknek tűnnek.

Ha a tüntetések folytatódnak, a kormánynak döntenie kell, hogyan tovább. Ám jelenleg úgy tűnik, nem hátrálnak meg a keményvonalasok.

Source: AP News