Kijevi magyar nagykövetség dolgozói kitartanak, de sokat kell az óvóhelyeken lenniük

Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését, a bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború egyre súlyosabb, egyre inkább eszkalálódik, s az elmúlt órák eseményei is jól mutatják, hogy most már mielőbb a béketeremtésre kellene fókuszálni. Szijjártó szerint a szomszédos országban azonnali tűzszünetre van szükség, béketárgyalásokat kell kezdeni. Mindenki támogatná, ha az orosz pusztítás véget érne, de hogy ezt pontosan hogy képzeli el a külügyminiszter, arról nem adott tájékoztatást.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a kijevi magyar nagykövetség dolgozói arról számoltak be, hogy az épületet nem érte találat.

Elmondta, a munkatársak mind ott tartózkodnak és jól vannak, azonban az idő egy részét az óvóhelyeken kell tölteniük, ugyanis most a biztonságuk a legfontosabb szempont.

“A nagykövetség üzemel, tehát ha valaki bajba kerül, segítségre van szüksége, akkor ott tud jelentkezni” – emelte ki.

Közölte, hogy kimaradások vannak az internetszolgáltatásban, a telefonhálózat működésében és az áramellátásban is, de ennek ellenére egyelőre fenntartják a nagykövetség működését, és amikor csak lehetséges, folyamatos kapcsolatban vannak a képviselet munkatársaival.

Putyin nehezen viseli a veszteségeket

Oroszország masszív csapást mért ukrán katonai vezetési pontokra, valamint kommunikációs és energetikai létesítményekre – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén. Putyin kihangsúlyozta, a támadás megrendelői, szervezői és elkövetői az ukrán különleges szolgálatok voltak. Putyin szerint ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.

Az orosz vezető ezek szerint úgy értékelte a helyzetet, hogy ha az orosz hadsereg elfoglal egy negyed országot, megöl több ezer embert, és lerombol több száz várost és falut, az elfogadható, de ha őket támadá éri, az már elfogadhatatlan.