Nekiestek az ukránok a kárpátaljai magyarság szimbólumának! – FRISSÍTVE

A munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre – számolt be csütörtökön a mukachevo.net hírportál.

A “trizub” – ami magyarul háromágú szigonyt jelent – az ukrán állam úgynevezett kis címere, még a Kijevi Rusz idejéből származó jelkép. A döntés a turul madárnak az ukrán címerre történő kicseréléséről a városi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén született. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a munkácsi vár vezetősége korábban már pályázatot hirdetett az Ukrajna állami jelképei közé tartozó címer kidolgozására és elkészítésére.

Kormány: megdöbbentő és felháborító a munkácsi vár magyar turulszobrának eltávolítása – frissítés

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának csütörtöki döntését, amellyel a munkácsi várból eltávolították a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot.

Potápi Árpád János az MTI-hez eljuttatott közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy

egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére.

Úgy fogalmazott: egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete és megőrzése. A nemzeti kisebbségek vonatkozásában ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának – tette hozzá.

Potápi Árpád János szerint ez a lépés az Ukrajnában dúló fegyveres agresszió idején rendkívül átgondolatlan és időszerűtlen, és a soknemzetiségű Kárpátalja stabilitása ellen hathat. Felidézte: Magyarország az orosz-ukrán háború kirobbanásától kezdve jó szomszédként segítette és segíti Ukrajnát és csaknem egymillió ukrán menekültet fogadott. A közleményben azt írták: a munkácsi vár turulszobrát 1896-ban állították fel, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. A csehszlovák hatóságok 1924-ben bontottak le az emlékművet, a vidékre bevonuló Vörös Hadsereg pedig 1945-ben olvasztotta be a csaknem egytonnás bronzszobrot. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. A visszaállítási projekt teljes finanszírozását Pákh Imre amerikai magyar üzletember biztosította.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/13/nato-parancsnok-az-elmult-100-ev-legnagyobb-orosz-veresegebol-forradalom-lehet/” ][/hm_embed]

Frissítés: tiltakoznak a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítása miatt

Nyilatkozatban tiltakozik a munkácsi Turul-emlékmű eltávolítása miatt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A KMKSZ megdöbbenéssel értesült a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának “állítólagos határozatáról, mely alapján eltávolították a munkácsi vár bástyáján felállított Turul-emlékművet” – áll a szervezet MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. A döntést azért is furcsának tartja a szövetség, mert a Munkács egyik jelképének számító turulszobor a város vezetésének kezdeményezésére került vissza eredeti helyére még 2008-ban, “a közös történelmi múlt és a nemzetiségek békés egymás mellett élésének jegyében” – emlékeztet a KMKSZ nyilatkozata.

Az UMDSZ elnöksége nyilatkozatában rámutat, hogy a független Ukrajna évtizedei alatt először fordul elő, hogy “egy kárpátaljai önkormányzat nem arról dönt, hogy a magyarság kultúrájával, történelmével kapcsolatos emlékmű felállítását, netán helyreállítását engedélyezi”, hanem éppen ellenkezőleg, elrendeli annak lerombolását. A szövetség “határozott tiltakozását fejezi ki a döntéssel kapcsolatban”, és a határozat visszavonására szólította fel a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjait.

A közösségi oldalakon fotókkal alátámasztva többen is jelezték, hogy csütörtökön az emlékművet már el is távolították a munkácsi vár bástyájáról, ahová a tervek szerint az ukrán állam kiscímere, az úgynevezett trizub kerül majd.

[hm_embed]link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/09/amerikai-katona-ukrajnaban-meg-az-iraki-felkelok-is-veszelyesebbek-voltak/” ][/hm_embed]

Mindeközben a magyar külügyminiszter orosz-Nyugat párbeszédet szeretne

Ha a Nyugat és Oroszország nem beszél egymással, hagyják elhalni a kommunikációs csatornákat, azzal feladják a békének még a reményét is a jelenlegi szörnyű helyzetben – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Moszkvában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Oroszországi Energiahét alkalmával rendezett panelbeszélgetésen kijelentette, ma rendkívülinek számít, hogy egy európai uniós és NATO-tagállam külügyminisztereként részt vesz a mostani rendezvényen, azonban Magyarország még nem adta fel a reményt, és imádkozik azért, hogy minél előbb béke legyen a szomszédságában.

“Borzalmas a helyzet, emberek halnak meg és szenvednek, az árak az egekben, az infláció rekordszintet ért el, az első általános globális energiaellátási válsággal nézünk szembe” – hangsúlyozta. “Mind tudjuk, hogy a megoldás erre a szörnyű helyzetre egyetlen szóval leírható, ez pedig a béke” – közölte, hozzáfűzve, hogy hazánk kezdettől fogva elítéli a háborút, s tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget. Szijjártó Péter a globális energetikai trendek jelenével és jövőjével foglalkozó beszélgetésen kiemelte, hogy Budapest nem politikai vagy ideológiai, hanem szigorúan fizikai kérdésként tekint az energetikai együttműködésre, ugyanis politikailag vagy ideológiailag nem lehet fűteni és főzni.

“Ezért teljességgel érdekeltek vagyunk az energetikai együttműködés fenntartásában Oroszország és Magyarország között. Világossá tettük, hogy nem fogunk támogatni semmiféle olyan szankciót, amely veszélyeztetné hazánk biztonságos energiaellátását” – szögezte le. Rendkívül fontosnak nevezte a Török Áramlat működését, s úgy vélekedett, hogy el kell kerülni az északi gázvezetékek elleni szabotázsakciókhoz hasonló incidenseket. Aláhúzta: a kormány kizárólag a nemzeti érdekeket követve alakítja ki az álláspontját, annak nincs sem ukrán, sem orosz aspektusa.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/13/nagy-a-baj-ha-ez-nincs-az-oroszok-rovidesen-gyozhetnek-ukrajnaban/” ][/hm_embed]

Fájdalmas szankciók

A miniszter kérdésre válaszolva kitért a zöld átállás ügyére is, és kijelentette, hogy erre gyakorlati, nem pedig politikai ügyként kell tekinteni, mindazonáltal a kormány a környezetvédelmet fontos feladatnak tartja a bolygó megőrzése érdekében. Elmondta, bizonyos mozgalmak megpróbálták kisajátítani a kérdést, amely “szexi, trendi politikai termékké” vált, azonban szavai szerint minél inkább átpolitizálják ezt, annál hiteltelenebbé válik. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség erősítésének kéz a kézben kell járnia a környezetvédelemmel, ügyelni kell ezen egyensúly megőrzésére.
Hozzátette: “soha nem volt kérdés számunkra, hogy a nukleáris energia tiszta, biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek”.

A miniszter az ukrajnai háborúra válaszul életbe léptetett szankciókat is érintette, kiemelve, hogy azok rendkívül fájdalmasak Magyarország és Európa számára, talán fájdalmasabbak is, mint Oroszország számára, ezért a béketeremtés jelenti az egyetlen megoldást. Példaként említette, hogy tavaly Magyarország hétmilliárd eurót fordított energiaköltségekre, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig akár 29 milliárd euró is lehet. Szijjártó Péter találkozik többek között Gyenyisz Manturov és Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettesekkel, illetve Kirill Komarovval, a Roszatom első vezérigazgató-helyettesével is Moszkvában.

Source: MTI