Káoszban Oroszország olajlogisztikája, hetek múlva jönnek a szankciók

A kereskedők, a tartályhajó-társaságok és a világ legbefolyásosabb kormányai egyre inkább egy kérdésre összpontosítanak az olajpiacon. Képes-e a kőolajipar ellátási lánca kezelni az orosz exportot sújtó eddigi legkeményebb szankciókat?

Egy hatalmas, ismeretlen tulajdonosú tankhajó-árnyékflotta halmozódik fel Moszkva érdekeinek kiszolgálására. Hónapok óta folyik az intenzív amerikai vezetésű diplomáciai huzavona az agresszív európai uniós szankciók enyhítése érdekében, de az idő ketyeg, írja a Bloomberg.

Vajon elég lesz ez? Az intézkedések hatályba lépéséig még körülbelül hat hét van hátra. Viszont nem egyértelmű, hogy ezek a lépések valóban elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy a világ harmadik legnagyobb olajtermelője a termelésének nagy részét eljuttassa a vevőkhöz, és így elhárítsa az ellátási sokkot.

Az USA hónapok óta riadót fúj, hogy az Oroszországgal szembeni európai szankciók ilyen sokkot okozhatnak. Azt szorgalmazza, hogy a vállalatok számára engedélyezzék az uniós szolgáltatásokhoz – különösen a biztosításokhoz – való hozzáférést, hogy elkerüljék az árrobbanást a novemberi félidős választások előtt. Ehhez a vevőknek alá kellene írniuk egy ellentmondásos olajárplafont.

Ami biztosnak látszik, az az, hogy az orosz áramlások nagy részét a hajók, tulajdonosok, kikötők és biztonságos átjárók bonyolult – és gyakran titkos – hálózata fogja kezelni, amelyet olyan szervezetek uralnak, amelyek még mindig hajlandóak üzletet kötni Oroszországgal.

„Ha megnézzük, hogy az elmúlt hat hónapban hány hajót adtak el meg nem nevezett vevőknek, akkor egyértelmű, hogy egy flottát építenek ki a szállításhoz” – mondta Christian Ingerslev, a koppenhágai Maersk Tankers vezérigazgatója, amely 170 hajóból álló flottát üzemeltet – ezek közül egyik sem szolgál Oroszországnak.

December 5-ig, amikor az EU várhatóan betiltja az orosz nyersolajimportot, és leállítja a kapcsolódó kereskedelemhez kapcsolódó szállítási, finanszírozási és biztosítási fedezetet, a legfontosabb kérdés az, hogy lesz-e elég hajó.

Titkos műveletek

Míg korábban a hajók gyakran egyenesen az európai vevőkhöz vitorláztak, december 5. után Ázsia – nevezetesen Kína és India – biztosan a fő célállomássá válnak.

Amint a szankciók életbe lépnek, az európai tengerek szinte biztosan tiltott területnek számítanak majd az úgynevezett hajótól-hajóig transzferek (STS) számára, és Oroszországnak vagy vevőinek nem lesz túl hasznos, ha a Balti-tengeren belül végzik el ezeket. Az Ázsiába irányuló olajat ugyanis ideális esetben olyan óriási szupertankerekre rakják át, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy a Balti-tengerről rakományokkal a fedélzetükön kijussanak.

Az első hajó a rakományának a szupertankerre történő átrakása után visszafordulna, és további orosz olajért térne vissza, ami egyfajta ingázó hatást eredményezne.

Ezek az STS helyszínek lehetnek biztonságos kikötők vagy viszonylag nyugodt tengeren kívüli vizek, amelyek nem tartoznak olyan joghatóságok alá, amelyek szankciókkal vagy korlátozásokkal rendelkeznek a Kreml ellen.

Míg egyes hajózási brókerek olyan lehetséges javasolt helyszínekkel álltak elő, mint Gibraltár és az észak-afrikai Ceuta, mások kételyeket fogalmaztak meg. Az oka az Egyesült Királysághoz és Spanyolországhoz való kötődés, amelyek korlátozzák az Oroszországgal folytatott kereskedelmet.