Lebukott! Orosz kémet tartóztattak le a norvég hatóságok
José Assis Giammaria brazil akadémikusnak adta ki magát, aki a feltételezések szerint arra használta fel az országban eltöltött időt, hogy mélyreható identitást építsen ki magának.
Egy feltételezett orosz kém, aki brazil akadémikusnak adta ki magát, mielőtt a norvég belbiztonsági ügynökség ezen a héten letartóztatta, éveken át kanadai egyetemeken tanult, ahol sarkvidéki biztonsági kérdésekkel foglalkozott, írja a Guardian.
A magát José Assis Giammariának nevező férfi a Tromsøi Egyetemen dolgozott kutatóként, és a gyanú szerint hamis ürüggyel lépett be Norvégiába. Pénteken Thomas Blom ügyész Mihail Mikusin néven nevezte meg a férfit, hozzátéve, hogy a norvég belbiztonsági hivatal “nem biztos a személyazonosságában, de egészen biztosak benne, hogy nem brazil”.
A Bellingcat oknyomozó weboldal kutatója szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy Mikusin az orosz katonai hírszerzés egyik magas rangú tisztje. “Nagyszerű munka, Norvégia, elkaptátok a GRU [az orosz katonai hírszerzés] ezredesét” – tweetelte Christo Grozev bolgár oknyomozó.
Közben újabb részletek derültek ki a férfi Kanadában eltöltött éveiről. Az országban töltött időt arra használta fel, hogy felépítse hamis személyazonosságának fedősztoriját. Letartóztatása után Gunhild Hoogensen Gjørv, a Tromsøi Egyetem biztonságtudományi professzora a Guardiannek elmondta, hogy a férfit egy kanadai professzor ajánlotta.
Inkognitó mód
José Assis Giammaria 2015-ben az ottawai Carleton Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát politikatudományból, nemzetközi kapcsolatok szakon és kommunikációs tanulmányok szakirányon. Ugyanebben az évben önkéntesként dolgozott az ország Új Demokrata Pártjának a szövetségi választásokon, ahol Sean Devine jelöltnek dolgozott. Devine jelenleg városi tanácsos, a helyi médiának elmondta, hogy Giammariával kapcsolatban semmi szokatlan nem tűnt fel. Kivéve a lenyűgöző önéletrajzot és az erős beszédkészséget.
A gyanúsított nyugatra költözött, és három évvel később diplomát szerzett a Calgary Egyetemen stratégiai tanulmányokból. “A program hallgatóit professzorok és oktatók – nem katonai szakemberek – tanítják, hogy a katonai, biztonsági és stratégiai döntéshozatal mozgatórugóiról átfogó képet kapjanak” – áll az egyetem közleményében.
A gyanúsított úgy tűnt, hogy érdeklődik az északi-sarkvidéki politika iránt. 2019-ben a Naval Review című folyóiratban megjelentetett egy cikket arról, hogy Kanadának állandó haditengerészeti támaszpontot kell létrehoznia az északi-sarkvidéki területén. Azzal érvelt, hogy az északi országok – és Oroszország – már megtették ezt. Kiemelte továbbá a térségbe történő jelentős orosz befektetéseket. Emellett azt állította, hogy Kanadának nincs meg a “politikai akarata” ahhoz, hogy felvegye a versenyt a többi, az Északi-sarkvidéken való helyért versengő nemzettel.
Kanada, a dél-amerikai országok mellett, már régóta a szovjet és orosz programok helyszíne, amelyek célja az “illegális személyek” – titokban és diplomáciai fedezet nélkül tevékenykedő ügynökök – személyazonosságának megteremtése volt, mondta Stephanie Carvin, a Carleton Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora és korábbi nemzetbiztonsági elemző.
Az ország központosított születési és halálozási nyilvántartásának hiánya viszonylag könnyűvé teszi a személyazonosság megszerzését. És bár az eset jól példázza, hogy Oroszország nem változtatott drámaian a taktikáján, azt is kiemeli, hogy a “hagyományos kémkedés” még mindig tartósan fennáll.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/28/az-orosz-lakossag-betarazott-jodtablettakbol-erszoritokbol-es-antidepresszansbol/” ][/hm_embed]
